Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Kőfalviné Ónodi Márta: HAUBNER KÁROLY ÉS AZ 1928-AS KISKUNFÉLEGYHÁZI ZENEI KATASZTER (FORRÁSISMERTETÉS ÉS FORRÁSKÖZLÉS)

Kő falvi né Ónodi Márta

__________________________________________________________________

2

03. A karnagynak e kívül milyen foglalkozása van?

Tanítóképz.Jo] intézeti zenetanár.223

204. A dalárdának van-e módjában lehetővé tenni egyes tehetséges vagy jó hangú tagjának zenei képzését?

Nincsen módjában.

205. A dalárda kottatárának ismertetése?

Hazafias dalok:

Kölcsey-Erkel: Himnusz224

Vörösmarty-Egressy: Szózat225

Szabados: Hiszekegy...226

Székács Aladár227: Szegény Magyarország

Végler Gyula:228 Csatadal

Vizy János: Hősök emléke

— Szent az érzet

Bartalus:229 Haj Rákóczi, Bercsényi

Révfy: Bús magyarok imádsága

Filger Árpád: Nem, nem, soha!230

Ammer:231

223 Ebben az időben Vizi János volt a Petőfi Daloskör karnagya.

224 Magyarország nemzeti himnusza Kölcsey Ferenc (1790-1838) 1823-ban megírt Hymnus című költeménye, amelyet Erkel Ferenc (1810-1893) 1844-ben zenésített meg.

225 A Szózat című költeményt Vörösmarty Mihály (1800-1855) írta 1836-ban, Egressy Béni (1814-1851) zenésítette meg 1843-ban.

226 A „Magyar Hiszekegy” eredetileg egy háromsoros ima, amely a Horthy-korszakban a magyarságnak a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos akkori életérzését jelenítette meg. A később „Hitvallás” címen 15 szakaszossá bővített verset Szabados Béla (1867- 1936) zenésítette meg.

227 Székács Aladár (1872-1940) ítélőtáblái bíró, zeneszerzéssel is foglalkozott, főleg Ady- és Petőfi-verseket zenésített meg.

228 Végler Gyula (1853-1930) ének- és zenetanár, karnagy, zeneszerző. Internet: http:// www.e-nepujsag.ro/hir.php?m=44302 (letöltve: 2012. február 3.)

229 Bartalus István (1821-1899) zenetanár, zenetörténész, népdalgyűjtő.

230 A „Nem, nem, soha!” József Attila 1922-ben írt verse, a Horthy-korszak egyik kedvelt irredenta szlogenje lett.

231 Ammer József (1893-?) karnagy, „Nem, nem, soha!” c. pályaművével díjat nyert.

156