Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Kőfalviné Ónodi Márta: HAUBNER KÁROLY ÉS AZ 1928-AS KISKUNFÉLEGYHÁZI ZENEI KATASZTER (FORRÁSISMERTETÉS ÉS FORRÁSKÖZLÉS)

IV. Zenekarok [A.] Szimfonikus zenekarok 111. A városban lévő filharmóniai vagy más zenekari egyesület. Itt a 112-147. sz. kérdések elesnek213, és csak a következő kérdés alatt lehet általánosságban felelni. Kőfalviné Ónodi Márta__________________________________________________________________________________ zeneköre, amelynek működése - zenét tanuló fiatalok hiányában - később akadozott, létszáma 16-18 fő körül mozgott. Az intézet növendékei közül fúvós hangszeren senki nem játszott, ezért egy harmóniummal és dobbal kiegészített vonószenekart hoztak lét­re. KŐFALVINÉ Ónodi Márta, 2011. 154-155. o. 213 Ezek a következő kérdések: 112. A zenekari egyesület neve? 113. Mikor alakult? 114. Mi módon jött létre? 115. Az egyesület szervezete? 116. Az elmúlt három év alatt mek­kora állami vagy városi, esetleg más anyagi támogatást élvezett? 117. A karnagy zenei képesítése? 118. Kik választják, vagy alkalmazzák a karnagyot és milyen feltételekkel, javadalommal van alkalmazva, mennyi időre? 119. Hány gyakorló, illetve zenész tag­ja van a zenekarnak? 120. Ezek közül hány hivatásos zenész? 121. Ezek közül hány műkedvelő, és milyen polgári foglalkozásuk van? 122. Mindezek közül hánynak van zenei képesítése vagy számba vehető zenei iskolázottsága? 123. A zenekar tagjai közül hányán működnek állandóan más zenekarokban (színház, mozi, katonazenekar)? 124. A zenekarban milyen hangszerek, milyen számban vannak képviselve? 125. A zenekari tagokon kívül vannak-e nem működő, pártoló tagjai a zenekari egyesületnek, milyen tagdíjat fizetnek, milyen kedvezményekben részesülnek, és a számuk az alapítás óta máig hogy alakul? 126. Vannak-e a zenekarnak saját hangszerei? 127. Milyen hangolású a zenekar? 128. Van-e a zenekarnak saját helyisége, és az hány és mekkora helyiségből áll? 129. Van-e próbaterme, és annak méretei? 130. Ha nincs, hol tartja a próbáit, milyen méretű helyiségben, havonta hányszor áll az rendelkezésére, milyen feltételek mellett, fizet-e érte, és a fűtés és világítás terheli-e? 131. Hangversenyenként átlag hány próbát tart? 132. Hány hangversenyt rendez évenként? 133. A hangversenyterem méretei és be­fogadóképessége? 134. Milyen látogatottságúak a hangversenyek? 135. Milyen a maxi­mális és minimális belépődíj? 136. Hangversenyeire hirdet-e bérletet, és van-e bizonyos bérlő törzsközönsége; ezeknek száma? 137. Mibe kerül átlag egy hangversenye? 138. A hangversenyeken van-e szüksége kisegítő zenészekre? 139. Hány zenésszel és milyen hangszerekkel kell ilyenkor kiegészíteni a zenekart? 140. Az utolsó három év alatt ren­dezett hangversenyeinek műsora? 141. A hangversenyek műsorát ki vagy kik állítják össze? 142. Van-e a zenekarnak hangjegytára, és annak ismertetése? 143. Az előadandó művek anyagát, ha nincs meg, honnan veszi kölcsön? 144. Szokott-e a zenekar új szerze­ményeket első előadásban bemutatni, és melyek voltak azok? 145. A Társaság vagyona és jövedelme? 146. A társaság az elmúlt három évben, évenként mennyit fordított ad­minisztrációra, hangjegybeszerzésre, hangszerbeszerzésre és -javításra, hangversenyek költségeire és esetleg a tagok részeltetésére? 147. A hangversenyek jegyárusítása mi módon történik? BKML V. 175/b. 12.615/1929. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 27.000/1928/III. számú levelében küldött kérdőív alapján. 152

Next

/
Oldalképek
Tartalom