Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)
Kőfalviné Ónodi Márta: HAUBNER KÁROLY ÉS AZ 1928-AS KISKUNFÉLEGYHÁZI ZENEI KATASZTER (FORRÁSISMERTETÉS ÉS FORRÁSKÖZLÉS)
d. ) Zárda-kápolna82 e. ) Kálvária-kápolna83 f. ) Dr. Isekutzné-féle kápolna84 g. ) Szentkúti kápolna85 82 A lányok oktatásával foglalkozó, Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata 1908-ban vette használatba azt az Otemplom melletti iskolaépületet, amelyben 1895-ig a városi főgimnázium, 1904-ig pedig az állami tanítóképző működött. A lánynevelő intézet a ’Constantinum’ nevet vette fel. A szerzetesi használatba vétel előtt a város megtoldotta egy szárnnyal az épületet, ebben kapott helyet egy kápolna is, így biztosítva a zárdában élő szerzetesnővérek és a tanítványok számára a miselátogatás lehetőségét. 83 A Szegedi nagyúton lévő Kálváriát, amely egy 1802-es felajánlásból valósult meg, 1828. június 1-jén a város keleti szélére, a „Közelszőlő csendes zugába” helyezték át. 1829-ben készült el itt a kápolna, amelyet a Hétfájdalmú Boldogasszony tiszteletére szenteltek fel. A kápolna tetejére állították fel az 1802-ben elkészült szoboregyüttest. MÉSZÁROS Márta, 2011. 60. o. 84 Dr. Issekutz Gyuláné szül. Szabó Lucia (Luca) (1863-1939) kúriai bíró özvegye, számosjótékony adomány és alapítvány tette maradandóvá emlékét. 1928-ban a helyi szegényháznak egy Jézus Szíve szobrot, a Szentkúti kápolnának pedig két díszes lobogót adományozott. 1929-ben egy Mária-szobrot is állíttatott, ennek emlékét a következő feliratú tábla őrzi Pálosszentkúton: „Magyarok Védasszonya könyörögj érettünk! Ezen szobrot emeltette méltóságos erzsébetvárosi dr. Issekutz Gyula kúriai bíró özvegye, szül. Szabó Luca. Kiskunfélegyháza, 1929. április 15-én.” Elhunyt, református vallású férje emlékére egy 150 kg súlyú harangot adományozott 1934-ben a félegyházi református templom számára. Az Izsáki útban lévő földjének egy részét iskolai célokra ajánlotta fel. (Az iskola 1930-ban épült fel, ún. „Klebelsberg-iskola”, hivatalos neve „Izsáki úti belső iskola” volt, népnyelven: Szabó Luca-féle iskola, vagy Luca-iskola. 1970-ig működött.) Szintén az Izsáki útban lévő földjén egy kisebbszerű kápolnát építtetett toronnyal, egy Szent Antal-szobrot is állíttatott itt, valamint egy, az első világháborúban elhunytaknak emléket állító hősi szobrot is emeltetett. A komplexumhoz gondnoki lakás, melléképületek és kerítés is tartozott. A kápolnát az egyház nem szentelte fel, valószínűleg kevés volt az Issekutzné által a kápolna és tartozékai fenntartására szánt alapítvány összege. A Szabó Luca-féle tanya később a Petőfi Termelőszövetkezet központja lett, a kápolnát is a tsz bontatta le. Issekutzné hosszas, súlyos betegség után, 76 éves korában, 1939. március 1-jén hunyt el. Sírja a félegyházi Alsótemetőben, a Szabó család sírkertjében van. „Adomány”. Félegyházi Közlöny, 1928. január 8. 1. o.; Uo. 1928. március 11. 2. o. „Adomány”.; ESZIK Anikó, 1999. 50. o., 8. melléklet; „Halálozás”. Kiskunfélegyházi Közlöny, 1939. március. 5. 3. o.; URBÁN Miklósné, 2005. 53. o.; Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatónőjének szíves közlése; BKML V. 175/b. 3086/1933; FEKETE János 1997/b.. 4L o. Internet: http://epa.oszk.hu/01400/01440/00023/pdf/ eogykefuzetek_2007nov-l.pdf (2012. január 30.) 85 A 18. század vége felé indultak először zarándoklatok a ferencszállási pusztában található kúthoz, melynek csodáiról, gyógyító erejéről többféle elképzelés is élt. 1855-től már hivatalosan is Szentkút lett a terület neve. Kápolnáját 1875-ben építették fel, felszentelésére 1876-ban került sor. A környékben lakók már az 1920-as években önálló plébániát szerettek volna itt létrehozni, de ez nem valósult meg. 1940-ben a pálosok vették át a szentkúti kegyhelyet, s azt a rend feloszlatásáig, 1950-ig vezették. Ma a kegy______________________________________ Haubner Károly és az 1928-as kiskunfélegyházi zenei kataszter 1 25
