Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Hlbocsányi Norbert: A KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR ÉS A GAZDASÁGI ELIT KAPCSOLATA AZ 1911-1947 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

tóttá az első konzervgyárat. A hadsereg részére gyártott különféle gyümölcs-, főzelék- és húskonzerveket. 1810-ben szabadalmaztatta az angol Peter Durand (1766-1822) kereskedő a forrasztással zárt fémdobozok konzervként való használatát, ezzel kialakult klasszikus konzervforma. 1812-ben Durrand ötletét Bryan Donkin (1768-1855) mérnök tökéletesítette, és a brit haditengerészetnek és hadseregnek gyártotta termékeit. A konzervet a napóleoni háborúk hívták életre, fejlődése a későbbiekben is a hadseregekhez kapcsolódott, fontos szerepet játszott a hadi étkeztetésben.16

Hlbocsányi Norbert_____________________________________________________________________

Hazai kitekintés

Magyarországon a gyümölcs-, főzelék-, gomba- és hústartósításnak sok évszázados hagyománya van a népi és az elit kultúrában. A királyi, főnemesi udvarokban és a polgári konyhákban a 14. században jelent meg a nádból készült cukor, ami ekkoriban igen drága volt, és külföldi (főleg olasz) kereskedők hozták be. A cukrot ekkoriban a fűszerek közé sorolták. Az ebből készült cukorszirupban és mézben tartósították a gyümölcsöt, ami egy-egy gazdag lakoma desszertje volt. Főleg 1. (Hunyadi) Mátyás király felesége, Aragóniái (Trastámara) Beatrix királyné udvartartása segített az elterjesztésében. A gyümölcsnek saját besűrű- sített mustjában (peszmeg, pék mez, pökméz), szeszben való eltevése az úri és polgári háztartások szintjén volt csak ismeretes.

A főzelék- (zöldség-) tartósítást csak a káposztasavanyítás képviselte, ami megjelent piaci árucikként is. Ecetes szilvát már szélesebb körben készítették. A paraszti háztartások legáltalánosabb tartósítási módja az aszalás volt, majdnem minden kerti és vad gyümölcsöt aszaltak - napon és kemencében -, leginkább a szilvát (besztercei), az almát, a körtét szerették, ritkábban a meggyet, a cseresznyét és a szőlőt. Népi elnevezésük: ’bagolytüdő’, ’aszalék’, ’susinka’ vagy jelzős szóösszetételekben, régies formában: ’aszú szilva’. Az aszalt gyümölcs a magyar paraszti táplálkozásban fontos téli, karácsonyesti és böjti táplálék volt.

16 Encyklopaedia Britannica. Internet: www.britannica.com/EBchecked/topic/169150/ Bryan-Donkin, WECK GmbH honlapja: www.weck.de/body_geschichte.htm (2012. július 4.)

10