Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Kőfalviné Ónodi Márta: HAUBNER KÁROLY ÉS AZ 1928-AS KISKUNFÉLEGYHÁZI ZENEI KATASZTER (FORRÁSISMERTETÉS ÉS FORRÁSKÖZLÉS)

Az 1928-as kérdőívre adott félegyházi válaszok 2011-ben nem várt helyről kerültek elő. Az ismert félegyházi helytörténész, Fekete János (1924-2008) irathagyatékát az örökösök a városnak adományozták, az anyag letétként a Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi Részlege megőrzésébe került. Az iratokat, feljegyzéseket, kutatási eredményeket tartalmazó dossziékat a család folyamatosan adta át a levéltárnak, ahol azokat a beérkezés sorrendjében feldolgoztuk, rendeztük, dobozoltuk. 2011 őszén lettünk figyelmesek ebben a hagyatékban egy régi, megsárgult iratra, amely - nem a mai szabványoknak megfelelő méretű lévén - nehezen fért el a dobozban. Az iratot alaposabban áttanulmányozva kiderült, hogy a korábban hiába keresett zenei kérdőívre adott félegyházi válaszirat egy példányára bukkantunk. (Természetesen az irat beazonosítását nagyban megkönnyítette, hogy a korábbi kutatások ráirányították a figyelmet erre a témára.) A hagyatékon belül a kézirat a „Haubner Károly” feliratú dossziéban foglalt helyet.2

Mielőtt a zenei kataszter témáját tárgyalnánk, először Haubner Károly életútját kell áttekinteni. Haubner Károly 1863. január 29- én született a Bihar vármegyei Gyapjú községben.3 Az édesanyának, Haragos Karolinának és az apának, Haubner Károly mészárosnak és vendéglősnek három fia és egy lánya született. Mivel az apa korán elhunyt, az anya a Vöröskereszt szolgálatában vállalt intézőnői munkát, gyermekeit intézeti nevelésbe adta. így került Károly a nagyváradi piaristákhoz, majd okleveles kántor képesítést nyert. 1884 áprilisában érkezett Félegyházára, ahol segédkántori állást vállalt. 1888-ban kötött házasságot Répás Annával, akitől 1906-ben elvált. 1889-ben a város tisztviselője lett, először fogyasztásiadó-pénztárnokként, később számtisztként működött. 1900-tól bankpénztáros, utóbb főpénztáros lett a helyi népbankban, majd annak jogutódjában, az Angol-Magyar Bankban. Elhidegült, megromlott házassága helyett a zenében, költészetben, a közéleti szereplésekben, a kulturális események szervezésében találta meg önkifejezésének legjobb módját. Tisztviselői munkája mellett 23 évig tanított zenét a helyi polgári lányiskolában. Az oktatás mellett

Kő falvi né Ónodi Márta_______________________________________________________________________________

__

2 Bács-Kiskun Megyei Levéltár (a továbbiakban: BKML) XIV. 90. Fekete János kiskunfélegyházi helytörténész letétbe helyezett iratai (1980-2008) (a továbbiakban: XIV. 90.). VVTA/20.

3 A korábban megjelent életrajzok szerint Nagyszalontán született, de Fekete János kutatásai a Gyapjú községből való származást igazolták. BKML XIV. 90. VVTA/20. „Emlékezés Haubner Károlyra születésének 140. évfordulója alkalmából.” 3. o.

106