Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)
Stevan Mackovic: SZABADKAI IPAROSOK NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
működött, ezek is ebbe a csoportba sorolhatók. Minden papírfeldolgozó és celluloidot feldolgozó műhelyt zsidók alapítottak, vagy zsidó származású szabadkai polgárok tulajdonában voltak ezek a műhelyek. A nyomdatulajdonosok nemzeti hovatartozása ilyen képet mutatott már a nyomdák alapítása idején is, de a háború befejeződése utáni időszakban is. Ekkor néhány nyomda állami tulajdonba kerül, mint az Állami Vasutak Irodájának Nyomdája (Stamparija direkcije drzavnih zeljeznica), vagy magánszemélyek vették át őket. Nagyságát és termelését tekintve a Minerva Rt. és a Jugoszláv Napló (Jugoslovenski dnevnik) voltak a legjelentősebbek. ________________________________Szabadkai iparosok nemzetiségi összetétele a két világháború között F émipar Vajdaságban az első fémfeldolgozással foglalkozó gyár Apatinban nyílt meg 1874-ben, Haukl Ádám mérnök volt a tulajdonosa, és a Fémgyár nevet viselte. Nem sokkal ezután Szabadkán is megalakult Rothmann Imre hasonló tevékenységet folytató gyára, utat nyitva ezzel a vállakozó szellemű zsidóknak és más üzletembereknek. így 1918-ig már biztos alapokat teremtettek meg ezen iparág fejlődésének. Az új délszláv állam megalakulása után a fémipar teljes egészében kihaszálta az újonnan kialakult gazdasági viszonyokat, az új piacot. A megváltozott körülmények között Vajdaság ipara és Szabadka ipara is előnyösebb helyzetben volt a többi területhez viszonyítva. Szabadka ipara, a megörökölt feltételeket és az ipari fejlődés elért fokát tekintve, az Európában már használatos új gyártási technológiák alkalmazási lehetőségeit kihasználva, kedvező fogadtatásra lelt a hazai és külföldi piacon egyaránt. Külön jellemzői ennek az iparágnak a vezető pozíciókat betöltő zsidók családi és üzleti kapcsolatai. Szervezőképességükkel, tőkéjükkel, az új gyártási technológiák bevezetésére való nyitottságukkal, a rendelkezésükre álló gépekkel, szabadalmaikkal, nem véletlen, hogy a más nemzetiségű részvénytulajdonosokkal szemben éppen ők tartották kezükben a részvények többségét, és ezzel együtt a fémipari részvénytársaságok igazgatásának lehetőségét. A gyárak többsége is az ő kezükben volt. Szabadka lakosságának mindössze 5%-át képezték a zsidók, de létszámukat messze túlszárnyalva ők játszották a legjelentősebb szerepet a 99
