Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Péterné Fehér Mária: A KIEGYEZÉS UTÁNI ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN (1869)
Dömének.) Rajta kívül két alelnököt (Asztalos János ügyvédet és Fehér Péter református főgimnáziumi tanárt) és 75 fős ún. „választmányt”, elnökséget választottak. A választmány tagjai között több, a város közéletében jelentős szerepet betöltő egyén volt, pl.: Földváry Gábor alispán, Kiss Miklós országgyűlési képviselő, Bagi László városi főbíró, Nagy Lajos polgármester, Szappanos István tanácsnok, Mádi Pál orvos, Szilády Lajos mérnök, Csilléry Benő, a jogakadémia igazgatója, Gömöry Frigyes tanácsnok, Dömötör Sándor ügyvéd, Czecz Márton fényképész, Dunszt Ferenc gazdálkodó stb. 1848 eszméi az osztrák önkény ellenében (a nagymértékű, karhatalommal behajtott adó, a katonai beszállásolás) sokakban éltek 1868-ban is, és mozgósító erővel hatottak.9 A többi párt hívei ekkor még hallgattak Kecskeméten. A parlament berekesztése utáni napokban csak arról adott hírt a helyi újság, hogy Kecskemét két ország- gyűlési képviselője hazaérkezett. Mindkettőjüket zászlókkal, fáklyákkal felvonuló néhány száz fős tömeg fogadta a pályaudvaron. Kiss Miklóst Fehér Péter tanár rövid beszédben üdvözölte, megköszönve, hogy a kecskeméti felső választókerület többsége által vallott baloldali nézeteket és elveket hűen képviselte az országgyűlésben.10 * Horváth Döme újságcikkben látta jónak híveivel tudatni, hogy országgyűlési működéséről nyomtatásban megjelenő „politikai doIgozat”-ot fog kiosztani.11 Horváth Dömét mint a város alsó kerületi volt országgyűlési képviselőjét Hajagos Illés üdvözölte a Kecskeméti Lapok 1869. évi első számában: „Isten hozott szerencsésen, mint egyik hű apostolát azon országgyűlés többségének, amelynek sikerült nemzetét királyával kibékíteni; mely teremtője hazánk azon közjogi és nemzetközi önállóságának és függetlenségének, aminővel soha nem dicsekedett” - írta Hajagos, kicsit elrugaszkodva a történelmi tényéktől.12 1869. január elején mindkét volt kecskeméti országgyűlési képviselőnek megjelent nyomtatásban az 1865-68. évi országgyűlésről készített beszámolója. (Horváth Döméét a Kecskeméti Lapok is közölte.) Horváth Döme Deák-párti volt képviselő „Követjelentés az 1865/8-iki országgyűlésről szabad királyi Kecskemét város második kerület választópolgáraihoz” c. írásában keményen bírálta a kiegyezés előtti osztrák önkényuralmi rendszert, felidézte Magyarország gazdasági elnyomottságát _____________________A kiegyezés utáni első országgyűlési képviselőválasztás Kecskeméten (1869) Madarász József 1868 januárjában Kossuth Lajosnál járt Turinban, hogy hazahívja. Kossuth akkor hajlandóságot is mutatott a hazatérésre, de kijelentette, hogy mielőtt Magyarországra jönne, a nemzetnek nyilatkoznia kell, hogy elveti a 67-es kiegyezést. Madarász a Nép Zászlója c. lap 1868. február 22-i számában megindította a kérvényezési mozgalmat. Asztalos János (1822-1898) és társai tevékenységének következtében Kecskeméten 1549 fő írta alá a kérvényt. Kecskeméten a városi vezetés korruptságát ostorozta. Asztalos 1868 márciusában az egész Alföld parasztságához intézett kiáltványt demokrata körök alakítása céljából. Ebben támadta a kiegyezés rendszerét, és független demokratikus Magyarországot követelt. A demokrata körökhöz kapcsolódva, az alföldi mezővárosokban ún. „pusztakereső” mozgalmak bontakoztak ki a legelők és puszták igazságosabb felosztásáért. A kiskunfélegyházi demokrata kör megalakítását 1868. április 13-ára tervezték, amire Asztalost elnöknek hívták meg. A belügyminiszter betiltotta a gyűlést, Asztalos mégis elment Kiskunfélegyházára. A katonaság tüzet nyitott a tüntető tömegre, Asztalost pedig letartóztatták, több évre lecsukták. Az Alföld több városában elfogták a mozgalom vezetőit. 10 „Helyi újdonságok”. Kecskeméti Lapok, 1868. december 26. 3. o. 11 Uo. 12 „Hajagos Illésnek a választók nevében mondott üdvözlő beszéde Horváth Döméhez”. Kecskeméti Lapok, 1869. január 2. 1. o. 11
