Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI SZENT ISTVÁN-TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1808-1880
ták. Már korábban is előfordult, hogy a város, sürgősebb szükségleteinek fedezésére a templompénztártól vett fel kölcsönt.29 Az újtemplomi kassza összege ebben az időben már 90 ezer forintra rúgott, ennek azonban csak egy kis része volt készpénz, a többi birtokokra betáblázott tartozási kötelezvény, illetve kamatkintlévőség volt. A város vezetői azonban mindezen nehézségek és viszontagságok ellenére sem hagyták feledésbe merülni a templomépítés gondolatát. Legközelebb 1854 nyarán merült fel az új templom ügye, mikor is a közgyűlésen külön tárgyalták, hogy „az ájtatoskodásra összes er egleni szokott nép számához képest a fennálló templomnak annyira szűk korlátok közé szorított [a] belső része, hogy a szt. imákban részt venni szokott nép nagy részét nem képes befogadni”.30 Bár a város az új templom felépítését már többször elhatározta, s ez irányban történtek is konkrét lépések, kézzelfogható eredmény mégsem született. Korábban megbizták ugyan „a pesti Hild urat egy tervnek kimunkálásával, ki azonban a város többszöri sürgetéseire sem készítette azt mind ez ideig el." Ezért egy két személyből álló küldöttséget (Bartsik Márton járási kapitányt és Mihálovics János főbírót) menesztettek Pestre, hogy személyesen keressék fel Hildet és szólítsák fel az egykor általa elvállalt tervek kidolgozására. Hogy végül elértek-e valamit Hildnél, nem tudni, de a híres építész hamarosan (1867) bekövetkező halála mindenképpen keresztülhúzta a város számításait. Egy későbbi forrás kifejezetten annak tudja be az új templom felépítésének elhúzódását, hogy „a pártfogóság kizárólag csak az akkori híres építész Hild által - ki a szomszéd Ceglédi jeles templomot is jutányos ár mellett építette - kívánta a tervet készíteni, ez pedig többszöri megkeresés és biztató hosszas ígérkezése mellett végre elhalálozott, a forradalom pedig közbejött, ezeknél fogva az építkezés meg nem kezdethetett",31 Úgy tűnik azonban, hogy mégis felvették a kapcsolatot egy másik építésszel is, hiszen 1856. április 9-én Bartsik járási kapitány levelet intézett Félegyháza város főbírájá- hoz, amelyben közölte, hogy Koczka Ferdinánd szolnoki építőmester úr elkészítette a rajzokat „egy új templom és a Hattyú korcsmának vendégfogadóvá való átalakításáról", s azokat be is mutatta a kapitányi hivatalban. A terveket a járási kapitány olyan megjegyzéssel adta át a városi főbírónak, „hogy mind két rajzolatra nézve vágynak nevezetes észrevételeim, melyeket ha majdan a szükség úgy kívánja tudatni fogom az elöljárósággal.”32 Sajnos, e tervrajz további sorsa nem ismert, de később még visszatérünk rá. 1857 augusztusában Roskoványi Ágoston váci püspök (1851-1859) felszólította a város tanácsát, mint a helybeli egyház védnökét, hogy a félegyházi plébániát osszák fel, vagyis alapítsanak egy új plébániát és viseljék annak minden terhét. Indokul azt hozta fel, hogy egy „oly terjedelmes plébániának kormányzása, mint Félegyháza, mely közel 20.000 lelket számlál kebelében, tömérdek baj- s gonddal van összekötve oly annyira, miszerint az illető lelkipásztor legjobb akarata, s minden buzgalma mellett sem bír szent hivatala jogszerű igényeinek megfelelni". A püspök szerint ez annál 29 BKMÖL V. 143/a. Kiskunfélegyháza Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: V. 143/a.). Protocollum 25. 417. p. (45/1850.) és 418. p. (46/1850.) 30 BKMÖL V. 142/a. Kiskunfélegyháza Város Képviselőtestületének iratai. Jegyzőkönyvek (a továbbiakban: V. 142/a.). 1854. július 1-i ülés 201 'A határozat/1854. (613.) 31 BKMÖL V. 171/a. 1873. június 13-i ülés 97/1873. (313.) 32 BKMÖL V. 144. Kiskunfélegyháza város föbírájának iratai (a továbbiakban: V. 144.). 663/1856. Köfalviné Ónodi Márta___________________________________________________________ 112
