Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Apró Erzsébet: BÁCS-BODROG VÁRMEGYE SZÉKHELYEI ÉS SZÉKHÁZAI

„A klasszicizált-barokk köntösbe öltöztetett nagy épület, tömeghatásával, látványos architektúrájával vonzó látványt nyújt. A Köztársaság tér felé nézőfőhomlokzatának legjellemzőbb vonása a sűrű ablakokkal teli, erőteljesen kiugró homlokzati förizalit, mely feloldja a hosszú homlokzaton lévő ablakok sokaságának egyhangúságát, kiemeli az építmény főtengelyét. Középtengelyében alul, pillérek által tagolt, öt boltíves, nyílt árkádsor alatt vezet az utcai járda. A förizalit háromszögletű oromzata gazdag díszítésű, hátterének bemélyített, félköríves záródású falifülkéjében, Bács- Bodrog vármegye címere, Szent Pál alakja látható,52 A főrizalitot lezáró timpanon felett, a tetőn, 6 oszlop által tartott, korlátos, kupolás kilátótornyocska van. A homlokzat felületét - a rizaliton és az épület két szélén - falipillérek tagolják, tetejükön jón formájú oszlopfőkkel. Az épület ablakkereteit övező díszítőelemek mellett egyes részeket a barokk építészet által kedvelt füzérek díszítik. Legutóbbi felújítása 1991- ben fejeződött be. Szép, míves bádogdíszítésű tetőablakait sajnos megszüntették” — írta Bánáti Tibor a bajai vármegyei épületről Mesélő házak című könyvében.53

Apró Erzsébet_________________________________________________________________

Összegzés

A vármegyei székházak több mint két évszázadnyi történetét áttekintve megállapítható, hogy a vármegye vezetésének nagy erőfeszítés és jelentős költségek árán többször is újra kellett kezdeni a vármegye székhelyének kialakítását, az épület felszerelését, és emellett biztosítani a közigazgatás zavartalan menetét. Az ebből adódó hátrány óriási lehetett azon vármegyékkel szemben, akik a kezdetektől fogva egy városban és egy épületben folytathatták tevékenységüket. A vármegye megszűntetése elkerülhetetlen volt. E terület fejlődése, lakosainak élete 1950 után az újonnan alakult Bács-Kiskun megyében folytatódott, székhelye azonban nem Baja lett.

A megszűnt Bács-Bodrog vármegye székházai Zomborban és Baján is állnak, és máig meghatározó épületei maradtak városaiknak. Jelentőségüket monográfiák, helytörténeti kiadványok hangsúlyozzák. Az épületek ma a bennük működő közintézményeknek otthont adva hasznosulnak, megújulnak, s szolgálják a jelen kor társadalmát.

Sződy Szilárd (1878-1939) szobrász- és éremmüvész alkotása. BÁNÁTI Tibor, 2001. 111. o.

BÁNÁTI Tibor, 2001. 111-112. o.

96