Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Apró Erzsébet: BÁCS-BODROG VÁRMEGYE SZÉKHELYEI ÉS SZÉKHÁZAI
Apró Erzsébet BÁCS-BODROG VÁRMEGYE SZÉKHELYEI ÉS SZÉKHÁZAI1 Bevezető A vármegyéknek a XVIII. és XIX. században jelentős hatalmuk volt, ugyanis a központi hatalom kihelyezésével letéteményeseivé váltak az uralkodói, a központi akarat megvalósításának. A vármegyeházát és „hatalmát” (a pávával együtt) megénekelték népdalban, forradalmi költeményben, majd Kodály Zoltán feldolgozásában is találkozunk vele.* 2 Ennek a rendkívül befolyásos hatalomnak adott otthont helyben a vármegye- háza. Jelentőségét az épület központi elhelyezésével, nagyságával és díszítésével is kifejezésre juttatták. A vármegyeházák máig meghatározó épületei a vármegyéknek mint önkormányzati, közigazgatási egységeknek. Ilyen vármegyeházat nem is tudott minden vármegye építeni. Bács-Bodrogban, a vármegye mostoha sorsa miatt, csak később kerülhetett sor megépítésére. Ezt tükrözi a telekvásárlás (1753) és az épület elkészülte (1804-1808) között eltelt több mint 50 év is. Bács-Bodrog vármegye is Magyarország azon vármegyéi közé tartozott, amelyek területe és székhelye nemcsak társadalmi és gazdasági fejlődése, hanem a politika viharai miatt is változott. Székhelye sem állandósulhatott, mert hol az egyik, hol a másik ország területéhez tartozott. Levéltári anyaga a sok költözködés miatt és a világháborúk alatt károsodott, a székhelyére vonatkozó forrásokat ezért is több helyen kell kutatni. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár lényegében csak az 1945 utáni Bács-Bodrog vármegye levéltári anyagát őrzi.3 Az 1918 előtti iratanyag a Vajdasági Levéltárban, Újvidéken és részben Zomborban, a Történelmi Levéltárban található.4 Az 1919 és A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának XI. Levéltári Napjára, 2010. november 24- ére készült előadás szövegének kiegészített és átdolgozott változata. A dallamával együtt legrégebben rögzített változat szövege a következő: „Leszállón a páva / Vár- megyeházára, / De nem ám a rabok / Szabadulására” 1907-ben Ady is idézte saját versének élén, „A magyar Messiások” című ciklusában, a „Vér és arany” című kötetben. A népdal dallamát szövegével együtt 1935-ben találták meg és vették fel a Somogy megyei Surd községben. 1937-ben, két évvel e népdal fölfedezése után - és 30 évvel az Ady-vers után - Kodály Zoltán e népdalt vette alapul és férfikari műnek komponálta meg Ady forradalmi költeményét. Forrás: Kodály Zoltán: Fölszállott a páva - változatok egy magyar népdalra. Internet: Adorate Kórus és Adorate Művészeti Egyesület honlapja. (2011. január 10.) APRÓ Erzsébet (szerk.): A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára fond- és állagjegyzéke. Kecskemét, 2002. Bács-Bodrog vármegye levéltára. 13. és 77-78. o. FODOR István-APRÓ Erzsébet, 2008. 35-88. és 247-267. o.; APRÓ Erzsébet, 2006. 1. 7-26. o. 87
