Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Tánczos-Szabó Ágota: VÁLASZTÁSI KÜZDELMEK KALOCSÁN 1945-BEN
emberei a nemzeti bizottság kiegészülése után is helyükön maradtak, bár a jobboldal több ízben törekedett a karhatalom újjászervezésére. Az erőviszonyok tehát mindvégig a kommunista párt dominanciáját mutatják. A kommunisták országos központja a fentiek ellenére nem volt elégedett a kalocsai történésekkel. A központi kiküldött éles kritikákat fogalmazott meg a párt 1945. március 20-i gyűlésén a pártszervezet működésével és céljaival kapcsolatban. „Rövid ittlétem alatt megállapítottam, hogy az elvtársak nem dolgoztak. Ami itt végbement, az nem munka volt, hanem felelőtlen kapkodás. [...] tekintélyünk nincs, nincs semmi kapcsolatunk a néppel. [...] Az összes kulcsállások a régi emberek kezén vannak / Közbekiáltás: A rendőrség nem!/ A fasiszták közül még úgyszólván senki sincs letartóztatva.". A kiküldött hibáztatta a helyieket, hogy március 15-én nem szerveztek tömegfelvonulást, amely a párt „nagyszerű megnyilvánulása lehetett volna”, ehelyett a „papok tartották meg”/ Rosszallását fejezte ki a csekély taglétszám végett („34 fővel nem lehet tekintélyt szerezni”), a nemzeti bizottság tevékenységével kapcsolatban, és általában a pártban folyó „hanyag” munka miatt. „Egyáltalában nincs szervezeti élet. Gyűlési jegyzőkönyvek, határozatok, programok teljesen hiányoznak, éppen így hiányzik a politikai irányvonal megállapítása és közzététele.” A kiküldött elvtárs által a továbbiakban megfogalmazott tervek és célkitűzések jól rávilágítanak a kommunista párt 1945-ben folytatott hatalomszerző, pártépítő stratégiájára. „Tervszerűen kell dolgozni, pontos célkitűzésekkel. Mindenhova el kell menni, mindenütt fel kell lépni [...]. Tömegpárttá kell lennünk [...] meg kell nyerni minden társadalmi réteget [...] Be kell épülnünk mindenütt. Minden kulcsállás a mi kezünkben kell legyen. Biztosan fog akadni sorainkban jó polgármester.” stb.9 A fentieket a megregulázott kalocsai kommunisták — a forrásokból úgy tűnik — pontról pontra végrehajtották 1945 tavaszán. Miután a nemzeti bizottság leváltotta a reakciósnak minősitett régi tisztviselőket, a közigazgatási kulcspozíciókba a párt saját embereit vagy a kommunistákkal együttműködni hajlandó személyeket igyekezett bejuttatni. A nemzeti bizottság kommunista párti elnökét, Baksa Józsefet előbb főjegyzőnek nevezték ki, majd április 30-án megválasztották polgármesternek.10 A városban a rendőrfőnök, a polgármester és a népügyész is a párt kötelékébe tartozott. Az igazságügy-minisztérium kalocsai népbíróságot ellenőrző kiküldöttje 1945. áprilisijelentésében a fentiekkel kapcsolatban azon aggodalmának adott hangot, hogy: „a Kommunista Pártnak ilyen vezető hatalmi helyzete a régi papi városban nehézségeket fog okozni”}' A párt áprilisban 640 párttagsági könyv elkészítéséhez szükséges kartont vásárolt, a nyomdától tagsági díjak lerovásához szükséges bélyeget rendelt,12 majd hozzálátott eev helyi baloldali sajtóorgánum megszervezéséhez is. A saját lap égető BKMÖL XXXV. 26. 1. ő. e. 15-16. o. 1945. március 20-i gyűlés jegyzőkönyve. 9 Uo. 10 Az egykori kőművesből lett polgármester tisztességét az idők folyamán több oldalról is megkérdőjelezték. 1946-ban fegyelmi eljárás indult ellene, belekeveredett ugyanis a hajósi internáltak ingóságainak eltűnésével kapcsolatos bűnügybe. XXII. 1/a. Kalocsa Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Bizalmas iratok. 3/1946. 11 Idézi: LUKÁCS Tibor: A magyar népbírósági jog és a népbíróságok (1945-1950). Budapest, 1979. 140. o. 12 BKMÖL XXXV. 26. 1. ő. e. 18. o. Jegyzőkönyv vezetőségi gyűlésről. 1945. április 25. _____________________________________________Választási küzdelmek Kalocsán 1945-ben 77
