Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Tánczos-Szabó Ágota: VÁLASZTÁSI KÜZDELMEK KALOCSÁN 1945-BEN

Tánczos-Szabó Ágota VÁLASZTÁSI KÜZDELMEK KALOCSÁN 1945-BEN A kecskeméti népbíróság anyagának rendezése közben előkerült egy per, amely egy, az 1945-ös választási időszakban történt incidenshez kapcsolódik. Az iratanyagból rekonstruálható esemény során Kalocsán, a választás előestéjén a Kisgazdapárt helyi vezetőségi tagjait - egyikőjük a kalocsai járási főjegyző volt - kis híján meglin­cselték a városi Árpád Nyomdában. Az aktában megtalálható népügyészségi vádirat szerint: „nem kétséges, hogy a cselekmény indoka a Magyar Kommunista Párt és a Kisgazdapárt kalocsai szervezetei között fennálló ellentét, amely a választási propa­gandában még fokozottabban kiéleződött."' Ismerve Magyarország politikatörténetét, illetve általában a választások körüli felfokozott kedélyállapotokat, nem olyan meglepő a fent leírt esemény. Több dolog miatt is érdekes azonban ez az eset. Egyrészt azért, mert egy olyan igazságügyi fó­rum elé került az ügy, amelynek elsődlegesen a háborús bűnösök felelősségre vonása volt a feladata.2 Másrészt pedig azért, mert a tettesek végül nem nyerték el méltó büntetésüket, amit a korabeli politika viszonyaival magyarázhatunk. Történetünk kibontakoztatásához azonban előbb át kell tekintenünk az előzményeket: hogyan vált a kommunista párt jelentős befolyásoló tényezővé Kalocsán és környékén, hogyan mérgesedett el a viszony ilyen mértékben a két párt között? A kommunista párt térnyerése Kalocsán 1945 elején 1944 végén, 1945 elején a front elvonulását követően országszerte megalakultak a demokratikus pártok helyi szervezetei, amelyek a kezdetektől ádáz harcot vívtak a közigazgatási és kulturális kulcspozíciókért, a megszerezhető anyagi javakért (pl. a feloszlatott egyesületek vagyonáért) és a beszervezhető párttagokért. A vidék csak­úgy, mint a főváros, már jóval a nemzetgyűlési választások előtt is heves politikai Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) XXV. 18. A Kecske­méti Népbíróság iratai (a továbbiakban: XXV. 18.). 29/1948. Katus István és társa pere. Az ügy a Kalocsai Népbíróság megszűnése után került a kecskeméti különbírósághoz. A háborús és népellenes bűncselekményekben lefolytatott népbírósági eljárások perei között szá­mos olyan található, amelyben a vád tárgyává tett - politikai jellegű - cselekményt a vádlott a háború lezárása után követte el. Ilyenek például a demokräciaellehes hírveréssel vádolt személyek ügyei, akik a kommunista párt és támogatói ellen nyilvánítottak véleményt, vagy a népek háború utáni békéjének és együttműködésének megnehezítöi, akik pl. szovjet katonákat bántalmaztak. A politikai jellegű bűncselekményeket később az 1946:VII. tc-kel a népbíróságok ötös tanácsai elé utalták, amelyek az ítélőtáblák székhelyein (Budapest, Debrecen, Győr, Pécs, Szeged) működtek. A rendes népbírósági tanácsok (pl. Kecskeméten vagy Kalocsán) a fenti ügyhöz hasonló pereket csak elvétve tárgyaltak. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom