Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Gyenesei József: TÖREKVÉSEK A HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÓJOG MEGREFORMÁLÁSÁRA AZ 1920-AS ÉVEKBEN

amikor a virilisek a pénzügy igazgatóság által az adófizetés sorrendjében összeállított lista alapján kerültek be az önkormányzati testületekbe, a törvényhatóságokban megszűnt.

Ennek kapcsán a belügyminiszter szükségesnek tartotta leszögezni, hogy a választás elve immár a virilisták kiválasztásánál is érvényesül. A választhatók és a választók szűkebb körének maghatározásáról pedig úgy vélekedett, hogy azt a törvényhatósági bizottság színvonalának fenntartásához fűződő szempontok teszik szükségessé. Scitovszky szerint ezzel a korábbi gyakorlat egy értékes elemét emelik át a „demokratizált” virilizmusba. Hiszen, mint mondta, a virilizmus jogán a rendszerint magasabb értelmi színvonalon álló higgadtabb, tárgyilagosabb, értékesebb konzerváló erő jutott korábban is az önkormányzat képviseletébe.37 Ilyen erőtényezőre pedig, emelte ki, a törvényhatósági közéletben a jövőben is szükség lesz azért, hogy a bizottságban a nyugodt megfontolás maradjon túlsúlyban és ily módon az esetleges túlzásokkal szemben biztosítva legyen az eredményes munkához szükséges nyugalom. A belügyminiszter végül azzal zárta gondolatait, hogy a „méltányosság” is a virilizmus fenntartását kívánja annyiban, hogy akik az önkormányzat „életműködéséből” eredő anyagi terheknek a túlnyomó többségét viselik, azokat szóhoz kell juttatni.38

Ennek, a demokratikus nézőpont felöl tekintve rendkívül korszerűtlen intézménynek a fenntartása miatt nagyon sok bírálat érte a javaslatot. A miniszterelnök mindezekre válaszként 1929. április 11-i képviselőházi beszédében a virilizmusnak, mint „korrektívumnak” a szerepéről szólt. Bethlen szükségesnek vélte a virilizmus fenntartását, mert szerinte az általános választójog bevezetése folytán a választott tagok már pártpolitikai érdeket fognak képviselni, az érdekképviseleti csoportnak, mint új elemnek pedig még nem ismert a politikai irányultsága, így a törvényhatósági bizottságok régi, tradicionális szellemét egyedül a virilista elem őrzi majd.39

Az 1929. évi XXX. törvénycikk a törvényhatóságokban olyan lajstromos rendszert vezetett be, amelynél a többségi elv érvényesült. Ez a megoldás a legtöbb szavazatot elért pártnak juttatta az összes mandátumot. A kormánypártnak így elegendő volt elérni a relatív többséget, amivel a bizottsági tagsági helyeket már megszerezhette magának.

A jogszabály kihirdetését követően - tizenkilenc év kihagyás után - megtartott helyhatósági választások eredményei így már előre borítékolhatok voltak.

Gyenesei József________________________________________________________________

Scitovszky Béla Nógrád vármegyében főszolgabíró, a Nemzeti Munkapárt, később az Egységes Párt országgyűlési képviselője. 1926. október és 1931. augusztus között a Bethlen-kormány belügyminisztere, az 1929. évi XXX. törvénycikk mellett Budapest székesfőváros szervezetét és igazgatását újraszabályozó 1930. évi XVIII. törvénycikk is minisztersége idején került elfogadásra.

Az 1927-1932-es Országgyűlés Képviselőházának Irományai. XII. kötet, 592. sz.

Az 1927-1932-es Országgyűlés Képviselőházának Naplója. XIX. kötet, 72. o.

74