Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Szabó Bence: HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK IZSÁKON A XIX. SZÁZAD FORDULÓJÁTÓL A TANÁCSRENDSZERIG

két kizárólag törvényhatósági jóváhagyást követően foganatosíthatott, mint például az adók megállapítása, magánvagyon, ingatlan elidegenítése, kölcsön felvétele, új hivatal szervezése, községi határ kiigazítása stb. Az önkormányzat operatív testületé, végrehajtó hatalma az elöljáróság volt. E községi tisztviselői kar saját hatáskörben látta el a rábízott hatósági feladatokat, il­letőleg a közgyűlés felhatalmazása szerint eljárt az egyes kérdésekben, melyekről a képviselőket rendszeresen tájékoztatni tartozott. Izsák község elöljárósága az aláb­bi hivatalokat betöltő prominensekből állt: községi bíró, mint a képviselőtestület és elöljáróság elnöki tisztviselője; a jegyző, mint „a község jogi tanácsosa és tollvivő- jem; a törvénybíró, mint a bíró távollétében annak helyettese; a pénztárnok, akinek legfőbb feladata a pénzügyi gazdálkodással összefüggő teendő ellátására terjedt ki; a közgyám, a gyámhatósági teendők intézője; a községi orvos, aki a közgyógyítással és közegészségügyi hatósági feladatok ellátásával összefüggő feladatokat végzett; végül a községi rendőr, mint a nappali őrjárati szolgálat felelőse5. A mezei és szőlő­csőszök, illetve a községi pásztorok a bíró elnöklete alatt tevékenykedtek, igaz nem községi alkalmazottak voltak - járandóságukról a „gazdaközönség” gondoskodott, ők választották, illetve mozdíthatták el őket. A községi elöljáróság testületéhez tar­tozott továbbá négy tanácsbeli, akik az elöljárók által rájuk bízott feladatokban - esetenkénti díjazás mellett - közreműködtek. 1921-től számuk hatra emelkedett. Az elöljáróság tagjai mellett ún. községi személyzet (kézbesítő, végrehajtó), kéménysep­rő és községi közegek (bábák, borbély6, kisbíró, községházi tisztogató) szolgáltak a községházán a századfordulót megelőzően. (A községi alkalmazottak fizetéséről lásd az 1. sz. mellékletet!) _________________Helyhatósági választások Izsákon: a XIX. század fordulójától a tanácsrendszerig K épviselő- és elöljáróválasztás A képviselőtestület tagságának fele a választójoggal bíró, felnőtt korú, izsáki ille­tőségű férfi lakosság szavazása útján nyert mandátumot. A képviselőválasztásra a szavazók választókörzetek szerint jelentkezhettek: egy 1894-ben kelt választási jegyzőkönyv szerint Izsákot két szavazókörzetre osztották. A polgárok szavazati jo­gukkal egyrészt a községházán, másrészt pedig a „Cassino” épületében élhettek. A szavazókörzeteket nem lakhely, hanem a választási névjegyzék szerint jelölték ki: a városházán szavaztak azon választók, kiknek neve az abc-rend szerint A-tól K-ig, míg a „Cassinóban” kiknek neve L-től Z-ig kezdődődött. 1901-ben a járási főszol­gabírói hivatal utasítására Izsákon átszabták a választókerületek határait.7 1904-ben BKMÖL IV. 910. Izsák nagyközség szabályrendelete. Az éjjeli rendvédelemre a századfordulót megelőző időkben a lakosok közül rendeltek ki „teljes korú” polgárokat. Izsák község 1891-es szabályrendelete rendelkezései alapján „a községi borbély végzi a hajvágás, borolválás, s az orvos meghagyása illetve engedélye mellett a foghúzás, érvágás, köpölyözést, az orvos által reá bízott sebkezelést [...]. Betegek netáni gyógykezelése szigorúan tiltatik. Köteles állandóan a községben lakni, s onnan az elöljáróság s illetve bíró engedélye nélkül nem távozhat." BKMÖL IV. 910. Izsák nagyközség szabályrendelete. „Képviselőtestület [...] a két alválasztó kerületet alsó és felső választó kerületben állapítja meg, az 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom