Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Péterné Fehér Mária: A KIEGYEZÉS UTÁNI ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN (1869)
Hajagos Illés, a központi választmány elnöke március 21-én kelt felterjesztésében tett jelentést a Belügyminisztériumnak a kecskeméti választásról, s az iratokat a városi hatóságnak átadva befejezte működését a központi választmány. Átadásra kerültek:- a választók összeírási ívei mindkét kerületben két-két eredeti példányban,- ,Jelszóllalási” jegyzőkönyvek,- a központi választmány üléseinek jegyzőkönyvei,- a választás alkalmával a szavazatok „szedésérőli” jegyzőkönyvek mindkét kerületben,- mindkét kerületben megválasztott követek részére kiadott választási jegyzőkönyvek eredeti példányának párjai. Kiss Miklós a választás után levélben fordult Hajagos Illéshez, hogy az addigi gyakorlatot folytatva adják át neki a választási jegyzőkönyv mellékleteként a szavazók névsorát is, ezek együtt szolgáltak szerinte igazolványul (credentionálisként) a megválasztott képviselőnek.59 Hajagos március 24-ei válaszában jelezte, hogy a központi választmányi munkája már befejeződött, az iratokat átadta megőrzésre a városi hatóságnak. A volt elnök - lévén Deák-párti - még egy fricskát megengedett magának, mikor levelében a hagyományokat taglalta: „határozottan állítom, hogy minden eddigi követválasztási jegyzőkönyveink, azon időbelieket is értvén, midőn szavazattöbbség döntött - majdnem szárul szóra így vannak szerkesztve, s a szavazók névsorjegyzékét kívánni vagy ennek hiányában a választás törvényességét megtámadni, még soha senkinek sem jutott eszébe”. Sőt idézte a választójogi törvényt is (1848:V. te.), amely a vezetésen és összeolvasáson túl tovább nem rendelkezik a szavazási névjegyzékről. A közelebb múlt választásoknál sem találta nyomát annak a gyakorlatnak, hogy a szavazók névsorát a megválasztott képviselőknek a szavazási jegyzőkönyvvel együtt át kellett volna adni. Egyébként is most már - írta Hajagos - a városi hatósághoz kell fordulni. Nagy Lajos polgármester - akit végül Kiss Miklós megkeresett60 - utasította Hornyik János főjegyzőt, hogy adja ki Kiss Miklósnak a szavazók névsorát (március 29-én). Hornyik lemásoltatta, s mivel ezek után Horváth Döme is kérte, mindkét képviselőnek kiadta az „összes szavazók névsorát”.61 Hogy a képviselők mire használták a szavazók névsorát, csak gyanítani lehet. Nézzük meg, kik is szavaztak egyik és másik képviselőjelöltre. Mivel az egyes képviselőjelölt nevére kiállított listára szavazáskor felírták a szavazó nevét és az ösz- szeírási névjegyzékben szereplő sorszámot, meg lehetett állapítani, hogy az illető jelöltre szavazó milyen jogon kapott választói jogot, milyen alapon írták össze a választói névjegyzékbe, vagyis milyen társadalmi réteghez tartozott. _____________________A kiegyezés utáni eísö országgyűlési képviselőválasztás Kecskeméten (1869) 5 9 BKMÖL IV. 1608. 1869. 246. o. Kiss Miklós levele. Kelt, Pesten 1869. március 22-én. 60 Uo. 251-252. o. Hajagos Illés ügyvéd levele, kelt Kecskeméten 1869. március 24-én. 61 BKMÖL IV. 1608. 1869. 251-252. o. Hajagos Illés ügyvéd levele, kelt Kecskeméten 1869. március 24.-én. 37