Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Péterné Fehér Mária: A KIEGYEZÉS UTÁNI ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN (1869)
A központi választmány döntését, az elutasítottak és választásra bocsátottak kérdésében, felküldték a Belügyminisztériumba. A március 4-én kelt válaszlevél tanúsága szerint minden tekintetben jóváhagyta a belügyminiszter a kecskeméti központi választmány döntését.24 A Hajagos Illés vezette központi választmány - a királyi meghívólevél megérkezése után - február 22-i ülésében tűzte ki a választás napját az 1848: V. te. 24. és 25. §-a figyelembe vételével. Úgy az L, mint a II. kerületben a választás napját március 18-ára írták ki, az I. kerületben a „Cserepes” épületének, vagyis az új városházának udvarán, a II., vagy alsó kerületben a régi városháza udvarán. A határnapot hirdetmények, a templomokban szószékből való kihirdetés, a tizedekben az úgynevezett tizedtáblán és a templomok előtt dobszó útján hozták a lakosság tudtára. Levélben kérték fel az egyházi vezetőket: Fektor József katolikus plébánost, Fördös Lajos református lelkészt, Lauko Károly evangélikus lelkészt, Fischmann Simon rabbit, hogy a választások napját a szószékekről hirdessék ki a hívek között. A külterületeken, a város pusztáin a pusztaházaknál, iskolák, csőszházak és kocsmák falára kitett hirdetmények szolgáltak tájékoztatásul. Mindkét kerületben az összeírást végző bizottmányokat bízták meg a szavazás lebonyolításával. (Az I. kerületben elnök Tormássy Mihály, a másodikban elnök Kovács József volt.)25 Ugyancsak február 22-i ülésén a választmány megbízta Hajagos Illést, a központi választmány elnökét, hogy keresse meg a helybeli katonai parancsnokságot, hogy „azon nem várt esetre, ha egyik, vagy másik kerület képviselőválasztási gyűlése alkalmával az elnökök által el nem hárítható zavarok, vagy éppen verekedések elő fordulnának [...]. A kerület választóinak létszámához mért - elegendő fegyveres erőt a katonai főszálláson a választások végleges befejez téig, készen tartson.”26 _____________________A kiegyezés utáni első országgyűlési képviselőválasztás Kecskeméten (1869) Vála sztási küzdelmek Már január végén megkezdődött a képviselőjelöltek színrelépése. A felső kerületben január 24-én a balközép hívei Kiss Miklós volt országgyűlési képviselőt léptették fel jelöltként, majd a jobboldal (Deák-párt) Szabó Vince jogtanárt nevezte meg mint jelöltjét. A szélsőbal, vagyis 48-as párt csak 1 hónappal később, február végére tudta megnyerni magának Szappanos István helyi birtokost képviselőjelöltnek. Az alsó kerületben előbb a jobbpárt jelöltje, Horváth Döme jelentkezett programjával, majd szintén egy hónap késéssel, a 48-as párt jelöltjének, Bagi Lászlónak is olvashatók lettek képviselőjelölti nézetei. Ajelöltek ún. „kortes jelvényekkel” különböztették meg magukat más pártbeliektől. A felső kerületben Kiss Miklós és balközép híveinek „jelvénye” fehér toll volt, mellette zöld levél, amelyen ezüst betűkkel ez állt: „éljen Kiss Miklós!”. A Deák-párti 24 BK.MÖL IV. 1608. 1869. jegyzőkönyv, 1869. március 8. 1. pont. 25 Uo. VII. jegyzőkönyv, 1869. február 22. 26 Uo. 21
