Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
ÖSSZEFOGLALÓK
A KISKUNFÉLEGYHÁZI SZENT ISTVÁN-TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1808-1880 2010 őszén ünnepelte a kiskunfélegyházi Szent István templom felszentelésének 130., a Szent István Plébánia pedig megalapításának 125. évfordulóját. Ebből az alkalomból emlékezik meg jelen tanulmány a templom építésének körülményeiről. Félegyházán a lakosság számának gyors emelkedése miatt 1808-ban fogalmazódott meg egy második katolikus templom építésének szükségessége. A munkálatokhoz természetesen először az anyagi fedezetet kellett előteremteni, majd az egyházi főhatósággal kellett a javadalmazásról megegyezni, végül építészekkel kellett tárgyalni. A város a templomépítést csak saját erőforrásaira támaszkodva valósította meg, a lakosok (jelen esetben a katolikus hívek) jelentős áldozatokat vállaltak a szent cél érdekében. A tanulmány végigkíséri azt a több mint 70 éves küzdelmes folyamatot, míg a kezdeti tervektől - sok akadályon és nehézségen át - eljutott a város az Újtemplom, azaz a Szent István templom 1880. évi felszenteléséig. _________________________________________________________________Összefoglalók Kőfalviné Ónodi Márta Péterné Fehér Mária EGY ÉPÍTÉSI NAPLÓ TITKAI (A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE) Elvi döntést 1909. október 23-án hozott Kecskemét Város Törvényhatósági Bizottsága a városi Műkertben egy művésztelep létesítéséről. Itt fogadták el a nagybányai művészeti szabadiskolából kiválni készülő művészek vezetői: Iványi Grünwald Béla és Falus Elek által készített részletes programot. A Művésztelep létrehozását a város virágzó gazdasága és Kada Elek polgármester európai látókörű városfejlesztési, kulturális törekvései tették lehetővé. A művészeti programtól a működési elvek elfogadásáig, az építendő épületek - Jánszky Béla és Szivessy Tibor által készített - tervei és a költségvetés véglegesítéséig több mint fél év telt el. Az 1910. május 12-én összeült közgyűlés mondta ki a végső szót egy emeletes műterembérház, egy földszintes festőiskola és hat különböző művészvilla építéséről. Az építési munkákra kiírt pályázatok eredményéről 1910. szeptember 20-án döntött a város vezetősége, a végleges építési költséget 227 261 korona 10 fillérben állapították meg. Az ezt követő napokban indult meg az építkezés, ezzel együtt az építési napló vezetése. A tanulmány a Művésztelep építési naplóját mutatja be az első bejegyzéstől (1910. szeptember 22.), az elsőként építeni kezdett műterembérház határvonalának kijelölésétől 1911. december 31-ig. A napló vezetését ifj. Gulyás János kecskeméti építőmester, vállalkozó kezdte el. A mindössze 95 lapszámos naplóban az építkezés minden napjára található bejegyzés. Más törvényhatósági jogú városokban keletkezett építési naplókhoz hasonlóan a Kecskeméti Művésztelep építési naplójában 213
