Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN
ben kisebb volt a megyeszékhelyénél és formálódó agglomerációja fejletlenebb is volt annál. Magasabb szintű76 kapcsolatrendszer alapján Bátmonostort és Szeremlét egyértelműen a bajai városkörnyék övezetébe lehetett sorolni, míg az alsófokú erőtérbe több kistelepülés tartozott. Kalocsa, mint városi centrum, a bajainál markánsabban kirajzolódó konglomerátumot alkotott, a topográfiai környezetében településsé formálódott egykori szállásokkal. Szoros termelési és ellátási vonzások elsősorban Foktővel,77 kisebb részben Bátyával bontakoztak ki. Kiskőrös, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas városi vonzáskörzetébe sorolt községek - nagyságuk, fejlettségük és környezetük településhálózati sűrűségéből adódóan - több-kevesebb kapcsolódási ponttal bíró, lazább halmazt alkottak, amelyek jellegzetesen a városok egykori tanyás határának községgé szervezett tanácsaiból álltak. A megreformált tervezet az elvárt települési funkciókkal csak hézagosán rendelkező centrumok esetében részleges központról társközpontra módosította a kategórianevet. Baja felsőfokú társközponti pozícióba lépett, a városhiányos térségek egyes nagyobb települései, mint Bácsalmás, Kunszentmiklós, valamint a szépen fejlődő Tiszakécske középfokú társközponti szerepkörbe kerültek. Alsófokú társközpontokkal nem kalkulált az 1980-as koncepció. A településhálózati struktúrát alapvetően egy háromosztatú, a korábbi elképzeléseknél differenciáltabb rendszer vette át, amelynek vertikális szintjeire - mint központi szerepkörű centrumok - a felsőfokú-középfokú-alsófokú központok, valamint a központi szerepkör nélküli lokális centrumok kerültek. A településhierarchia minden egyes szintjén tehát - besorolásukhoz mérten - központi szerepkörű települések álltak a területi tervezés fókuszában. „Minden olyan település, amelynek vonzáskörzete van és az adott szintű területi szerepkört [...] betölti”,78 centrumhelyzetbe került. A rangsor alsó szintjén a vonzáskörzetbe besorolt, alárendelt „alapfokú települések” helyezkedtek el. Ez utóbbi csoportba sorolt települések az elemi szolgáltatásokat sem tudták maradéktalanul biztosítani lakosságuk részére, így az alapszintű ellátás tekintetében is valamely fejlettebb település fennhatósága alá kerültek. Horizontálisan, az egyes településhierarchia szintjein társközponti és kiemelt alsófokú központi szerepkörű kategóriákat vezettek be.79 A településhálózati koncepció legfontosabb súlypontjait a felsőfokú központ (Kecskemét) és felsőfokú társközpont (Baja) mellett öt középfokú központ (Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas) és három középfokú társközpont (Bácsalmás, Kunszentmiklós, Tiszakécske)80 együttese alkotta. Az alsófokú központok ____________________________________A területi tervezés Bács-Kiskun Megyei vonatkozásai 76 BKMÖL XXIII. 1/a. 1980. 14. kötet. 66. p. 77 A tervezet felvetette Foktő igazgatásának Kalocsa alá rendelését, vagyis a városi központ és „szatelitjének” összevonását. 78 BKMÖL XXIII. 1/a. 1980. 14. kötet. 102. p. 79 Kiemelt alsófokú központok „a középfokú központokhoz felzárkózó”, azokat a lokális szerepkörök decentralizált fejlesztése nyomán tehermentesítő alcentrumokként pozícionálta a koncepció. 80 BKMÖL XXIII. 1/a. 1980. 14. kötet. 72-73. p. 197
