Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Péterné Fehér Mária: EGY ÉPÍTÉSI NAPLÓ TITKAI (A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE)
lyezése a villákon, elkészült a műterembérház belső vakolása. Ekkor az épületeken egy főpallér, hét segédpallér, kilenc kőműves, kettő kőművestanonc, négy bádogos, 32 ács, kettő állványozó, egy éjjeliőr, 12 napszámos, négy fiú és kettő nő napszámos (összesen 70 ember) dolgozott. A mázolómester azonban nem kellő odafigyeléssel végezte munkáját, mert Gulyás építési vállalkozó a következő kérelmet intézte a művezetőséghez a napló szerint: „Tisztelettel kérem tekintetes] Művezetőséget szíveskedjen a mázolómestert figyelmeztetni, hogy fazsindely fedelek mázolását akként eszközölje, hogy a létrákat ne szegezze a tetőn, a bádogcsatornához se támassza, a zsindely a szegezéstől elhasad és kilyukad, a csatornát pedig elgörbítik”36 Az így keletkező károkért az építés- vezető felelősséget nem vállalt. 1911. március végén a műterembérház és a villák pincéjében talajvíz jelent meg. Az építésvezető úgy rendelkezett, hogy minden pincét a talajvíz szintjéig fel kell tölteni. (Április végéig dolgozott 8 napszámos a víz kimérésén.) Április elején a főépület külső vakolásával, belső rabicfalak készítésével foglalkoztak, a villákban folyt a belső vakolás és készültek a lépcsők. Ekkor szállította ki a vízvezeték és csatornázási vállalkozó az öntöttvas és kőagyag csöveket. A hónap közepén ifj. Gulyás János az ablakokat sürgette a művezetőségnél. „Tisztelettel kérem — írta az építési naplóba - tekintetes] Művezetőséget a műtermekre alkalmazandó fazonvas ablakokat kiszállíttatni szíveskedjen, ezek nélkül a tokokat elhelyezni és befalazni nem lehet, így sem az épületek külsejét bevakolni és meszelni, sem pedig az épületek belsejét elkészíteni nem lehet. A helyiségekbe pedig műpadló jön, amit csak a festés után lehet készíteni - így a munkákkal elmaradunk, félünk, hogy a kitűzött határidőre nem lesz lehető az épületeket befejezni és átadni. Kecskemét, 1911. április hó 15. Ifj. Gulyás János.”31 * Építés közben néha módosításokat kellett tenni az építőknek. Pl. a Falus-épületen az emeleti szobát nagyobbítani kellett a helyszínen adott utasítás szerint. Az Olgyay-villán külső pincelejárót kellett kialakítani, ehhez nyílást kellett bontani. 1911. április 26-án a müterembérházon folyt a cserépfedés, a festőiskola épületén vasbeton munkák voltak soron. Április 26-án Jánszky megvizsgálta az építkezést és a következő bejegyzést tette: „Fölszólítom Lacfi és Reiszmann urakat, hogy a már bejárt és megrendelt munkákat annál is inkább szállítsák le lehető legrövidebb idő alatt, mert az ebből a késésből eredő károkért őket tesszük majdfelelőssé ”}s Gond volt a vízvezeték-szerelőkkel is. Április 28-án Jánszky újabb bejegyzést tett: „Müterembérházon vízvezeték-szerelők mai napon munkáikat teljesen beszüntették, a kiküldött szerelő munkaképtelennek bizonyult. Felszólítjuk a Kórház Felszerelési Vállalat Rt.-ot, hogy a munkákat kellő számú szakértő munkással kezdje meg ismételten és folytassa úgy, hogy a felszerelések legkésőbb jövő hó 20-ig teljesen befejezést nyerjenek, - munkáikkal már eddig is nagyon hátra maradtak, ebből származó károkért anyagilag is felelősek lesznek.”39 Pé térné Fehér Mária_____________________________________________________________ 36 37 38 39 BKMÖL IV. 1914/b. A Kecskeméti Művésztelep építési naplója 1910-1911. 50. o. Uo. 56. o. Uo. 60. o. Uo. 61. o. 140
