Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI SZENT ISTVÁN-TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1808-1880
ezekre nézve legajánlatosabb: hogy a vezető építésznek minél szabadabb mozogha- tási tér engedtessék.” A félegyházi templomépítő bizottság a megbírált tervrajzokat elfogadta, azokat aláírásával ellátta és a kiviteli munkák miatt Puntzman Gyula építésznek ideiglenesen kiadta. A templom építéstörténetének eme pontján egy kicsit meg kell állnunk. Először is fel kell hívnunk a figyelmet egy sajnálatos körülményre: a templom eredeti tervrajzai nem lelhetők fel. Sőt, a később keletkezett, az országos millenniumi kiállításra készített tervrajzoknak sem sikerült nyomára bukkanni.66 Ennek hiányában nem tudjuk megítélni, hogy milyen lényeges változások történtek a tervhez képest a kivitelezés során. A másik lényeges kérdés, amelyre szintén nem tud kielégítő választ adni a hiányos forrásanyag: ki a templom igazi tervezője? Azt tényként elfogadhatjuk, hogy Pártos (Puntzman) Gyula a Dötzer Ferenc által megtervezett templom rajzait vette át, s az ő kiviteli tervei szerint kezdett építkezni. O maga is módosított azonban az eredeti elképzeléseken (karcsúbb tornyok, több szobor, és - ahogy a későbbiekben látni fogjuk - a tornyok kerek ablakai). A Magyar Mérnök és Építész Egyletnek a városhoz küldött levelében viszont az olvasható, hogy ők megbírálták a Puntzman Gyula által bemutatott, általa tervezett templom rajzait. Hogy a Dötzer-féle terveknek a csődtől való megmentése, megvétele elegendő volt-e ahhoz, hogy Pártos legyen a terv „szellemi atyja”, vagy tényleg történt mélyrehatóbb változtatás is a terveken, nehezen megítélhető. Az is tény, hogy Pártos Dötzerrel jó kapcsolatban maradt, hiszen Dötzer neve az Újtemplom építkezése során többször is előfordult. A későbbiek folyamán kitűnik, hogy Dötzer személyesen is végig jelen volt az építkezésnél, egy alkalommal építésvezetőként említették, őt is értesítették, mikor eldöntötte a város, hogy a tornyokat rézzel fedjék be, sőt az építkezés végén a hibák kijavítására kiküldött bizottságot Pártos mellett ő is kísérte, viszont egy 1877-es újságcikkben mint a kőműves munkák végzője szerepel.67 Dötzer építőmesteri képzettsége mellett kivitelezői tapasztalattal és szaktudással is rendelkezett. Megjegyzendő egyébként, hogy akkoriban a tervezői és a kivitelezői jogosultság, illetve gyakorlat nem vált még el egymástól olyan élesen, mint napjainkban. (Erre jó példa, hogy 1873-ban Dötzer Ferenc magát „mint tervező és a terv [meg ^valósítását eszközlő ép ítész"-i említi.)68 Talán létezett a két építész között egy megállapodás is, amely szerint Pártos végezte az építkezés műszaki felügyeletét, ő felelt vagyonával az építkezésért, ő adta az építkezéshez a nevét, míg Dötzer - esetleg Pártos alkalmazottjaként, „alvállalkozójaként” — vezette a munkálatokat és végigkísérte az általa megálmodott templom megvalósulását.69 A templom építési munkálatai 1873 őszén végül megkezdődhettek. Hogy a költségeket fedezni tudják, 1874 tavaszán felszólították az Újtemplom alapítványi pénz66 BKMÖLV. 171/a. 1895. január 27-i ülés 15/1895.(149.) 67 Uo. 1874. szeptember 15-i ülés 90/1874. (483.); 1874. szeptember 29-i ülés 98/1874. (496.); 1875. szeptember 19-i ülés 103/1875. és 112/1875. (210., 226.); 1878. március 17-i ülés 28/1878. (19.); [-á-r-.]: „A félegyházi r. kath. templom”. In: Vasárnapi Újság, 1877. szeptember 16. (24. évfolyam 37. szám) 583. o. 68 BKMÖL V. 143/b. L. 36. F. 2. Cs. 23. Sz. 5. (1873. február.) 69 Valószínű, hogy Dötzer neve az ellene folyó csődeljárás miatt nem kerülhetett fel a tervekre. Erre más esetekben is volt példa, lásd: Szkalnitzky Antal és Koch Henrik ügye 1870-ben. SISA József, 1994. 110-111. o. Kőfalviné Ónodi Márta___________________________________________________________ 122
