Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI SZENT ISTVÁN-TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1808-1880

A templomépítésre szánt pénzalap, ha lassan is, de azért gyarapodott: az 1813/14. évi számadás szerint 2958 forintra,9 az 1815/16-os években pedig 3243 forintra rú­gott.10 11 1817-re már 3343 forint gyűlt össze a pénztárban, ennek egy része kamatra volt kiadva, másik felét pedig (pontosan 213 forint 18 krajcárt, részben ezüstben) a város pénztárával együtt a városházán őrizték. Ez év október 7-ére virradó éjjel azonban a város „közönséges kasszái valami erőszakos gonosztevők által felfeszegettettvén, egészlen kiraboltattak"", így sajnos a nemes célra szánt pénzalap is megrövidült. Érdekes, hogy ugyan az új templomra még csak a pénzt gyűjtötték, a Sarlós Boldogasszony templomot már ebben az időben is „régi templom” néven emlegették. Hogy elődeink nagyon is komolyan gondolták, és a tényleges megvalósulásnál sok­kal hamarabbra tervezték az új templom felépítését, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az 1825. március 16-i tanácsülésen kimondták, hogy „városunk szerfelett elszaporodott népesedése megkívánnya azt: hogy e Tanács Széke egy új Templom építésérül gondoskodjon”. E célra egy külön bizottságot hoztak létre, melynek az volt a feladata, hogy kidolgozza a leendő templom igazgatásának, fenntartásának módját.12 Az általuk 1827 őszén benyújtott tervezet szerint a városba rendelt öt pap (egy plébános és négy káplán) a lakosság számához viszonyítva elegendő, ha tehát felépülne az új templom, akkor az „Anya régi Templom mellett, mellynek díszét e Tanács Széke állandóan fen tartani kívánnya” maradna egy plébános és két káp­lán, kik közül az egyik „a Normális oskolákban Cathaceta [katekéta = hitoktató] képpen alkalmaztatik, s az Ifjúságnak naponként Sz Misét szolgálni köteles lészeri”, az új templom pedig kapna egy külön plébánost és egy káplánt. Mivel Félegyházán a plébánia kegyura a város volt, így a papok fizetését is a város határozta meg. A váci egyházmegyében a félegyházi egyházközség - javadalmazás szempontjából — az első osztályúak közé tartozott. A felállítandó újabb plébánia anyagi ellátását úgy kívánta a város megoldani, hogy a plébánosok jövedelmét - a canonica visitatiók13 által megállapított járandóságaikat, az úgynevezett párbért14, a parochiális földeket és szőlőket, valamint a stólapénzt15 16 — a tanács három egyenlő részre szándékozta fel­osztani, s abból kétharmad rész az ótemplomi, egyharmad rész pedig az újtemplomi plébánost illette volna meg. Mivel az építkezést addig nem lehetett megkezdeni, míg ezeket az adminisztratív kérdéseket el nem intézték, ezért „az Méltóságos Püspök Eö Excellentiája meg kérettetni rendeltetik: hogy ebben beléegyezvén jövendőre nézve a megüresedés esetére, régi Anya Templomunk kormányozására az újabbi Plebanus urat már ezen feltételek mellett kinevezni és tisztes hivatalában bé helyheztetni mél- tóztasson.”'6 _______________________A Kiskunfélegyházi Szent István-templom építéstörténete - 1808-1880 9 BKMÖL V. 101/a. Protocollum 11. 383. p. (67/1815.) 10 BKMÖL V. 101/a. Protocollum 12. 3. p. (9/1817.) 11 Uo. 104. p. (288/1817.) 12 BKMÖL V. 101/a. Protocollum 14. 292. p. (136/1825.) 13 Az egyházi elöljáró által végzett egyházlátogatás. 14 A lelkész ellátása céljából szedett egyházközösségi adó. 15 Bizonyos egyházi cselekmények, pl.: keresztelés, esketés, temetés ellenszolgáltatásául kért ösz- szeg. 16 BKMÖL V. 101/a. Protocollum 15. 179. p. (405/1827.) 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom