Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kemény János: A bajai Liszt Ferenc Kör története (1926-1949)
A bajai Liszt Ferenc Kör története (1926-1949) 1. A Liszt Ferenc Kör megalakulása Az első világháború és az azt követő szerb megszállás (1918. november 13-1921. augusztus 20.) után komoly változások következtek be Baja törvényhatósági joggal felruházott város életében. Azzal, hogy Zombor - a korábbi megyeszékhely - helyett Bács-Bodrog vármegye székhelye lett, vármegyei hivatalok kezdtek működni benne. Ennek köszönhetően értelmiségének létszáma a korábbi többszörösére nőtt. 1923- ban elkészült a megyeháza épülete, 1925-től városszerte nagyarányú építkezések kezdődtek. A város zenei élete is lendületet vett: 1925-ben rendezte meg az Uránia mozi tulajdonosa, Szilágyi György a budapesti Operaház társulatának első bajai vendégjátékát. Ekkor tartott előadást dr. Fülep Lajos bajai református lelkész az ún. szabadliceális előadássorozatban a magyar népdalról, Bartók Béla1 és Kodály Zoltán2 munkásságáról.3 Folytatta működését a Bajai Daloskor4, amely túlélte a világháborús megpróbáltatásokat és a szerb megszállást, hasonlóan a háborús években alakult Kamarazenei Társasághoz.5 Új egyesületek is alakultak: 1923. május 10-én alakult meg a Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete bajai csoportja, 1925. szeptember 21-én a Bajai Polgári Dalegyesület.6 1 Bartók Béla (Nagyszentmiklós/Sannicolau Maré, Románia, 1881. március 25. - New York, USA, 1945. szeptember 26.), zeneszerző, népzenekutató, zongoraművész és zongoratanár. 2 Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. - Budapest, 1967. március 6.), zeneszerző, zenetudós, népzenekutató, zenepedagógus. 3 GÁL Zoltán 1989. 5-6. 4 A Bajai Daloskor 1909. június 6-án alakult Amler Antal tanítóképző intézeti zenetanár kezdeményezésére. Első elnöke Scherer Sándor tanítóképző intézeti igazgató, karnagya Amler Antal volt. 1913-1922 között Éber Sándor, 1922-1925 között Tomcsányi Aladár, 1925-től pedig Herr György vezényelte az egyesület énekkarát. A kör alapszabályát 223 036/1925. VIII. BM szám alatt látta- mozta a belügyminiszter. Az alapszabály az egyesület célját „a magyar dalművészet ápolásában, a karéneklés, a zenei oktatás és karirodalom fejlesztésében, ezek révén a magyar kultúra és nemzeti eszme előmozdításában jelölte meg". A daloskor kitűzött céljait ének- és zenekari gyakorlatok tartásával, hangversenyek, estélyek és előadások rendezésével, dalversenyeken való részvétellel kívánta elérni. Férfi és női kart, zenekart, zeneiskolát kívánt fenntartani, illetve szervezni. Működési területe Baja város és Bács-Bodrog vármegye területére terjedt ki. A Bajai Daloskor 1927-ben a szegedi országos dalosversenyen a műdalcsoport első diját, 1929-ben a nehéz műdalcsoport harmadik díját, 1931-ben a pécsi kerületi dalosversenyen a nehéz műdalcsoport első díját nyerte el. A Bajai Daloskor 1929 júniusában közreműködött a kelebiai állomáson rendezett ünnepségen, Bem tábornok hamvainak hazaszállításánál. Elnökét, Cserta Pétert 1941-ben elhelyezték Bajáról. Utóda dr. Horváth István lett, aki 1944-ben elmenekült. Helyére Gróf Józsefet választották meg elnöknek. A kör 1949. január 10-i közgyűlése „a taglétszám csekély volta miatt" kényszerült az egyesület működését beszüntetni. 5 A Kamarazenei Társaságot 1916-ban alakították, néhány Baján szolgáló katonatiszt bevonásával. Saád Henrik ciszterci rendes tanár vezetése alatt az egyesület 1916-1917-ben több zenei tárgyú liceális előadást rendezett. Saád Henrik az előadásokon felolvasóként és a kamaraegyüttes csellistájaként is közreműködött. Kiss Á. József tanítóképző intézeti tanár Baja zenei életének múltjáról tartott előadást. Az első világháborús összeomlás, majd pedig Baja szerb megszállása elnémította az egyesületet. Néhány hónapos szünet után újból működni kezdett, sőt a hadseregből hazatért tagokkal gyarapodott is. A Kamarazenei Társaság a szerb megszállás alatt is rendezett előadásokat, mindig nagy érdeklődés mellett. L.: RAPCSÁNY1 Jakab, dr., 1934. 271-272. o. 6 FALUD1 Gábor-GERGELY Ferenc, 1989. 323. o.; - A Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete bajai csoportjának célja röviden a tagok érdekének védelme. 1928-ban a rendes tagdíj 1 pengő 133
