Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kőfalviné Ónodi Márta: Fegyelmi kihágások egy XIX. századi vidéki gimnáziumban
Köfalviné Ónodi Márta Fegyelmi ügyek A XIX. században is többé-kevésbé azokért a fegyelmi vétségekért lehetett rossz jegyet kapni magatartásból, mint manapság. Akkor az „erkölcsi viselete kevésbé szabályszerű”, illetve „rossz" kifejezéssel illették a rendbontó tanulókat. Álljon itt néhány példa a tantestületi jegyzőkönyvekből23, hogy milyen „kihágásokért” róttak meg diákokat: óraközi rendetlenkedés, fegyelmezetlenség, engedetlenség, tűrhetetlen magaviselet, tanszerek nélküli megjelenés, tanárral szemben tanúsított kihívó, tiszteletlen vagy illetlen viselkedés, káromkodás, ütlegelés, csendzavarás, lopás, verekedés, tanórák igazolatlan mulasztása, társakkal való civakodás, későn járás, dolgozatoknak „többszöri lelopása”, istentisztelet elmulasztása, veszekedés, csúfolódás, illetlen beszélgetés, alattomosság. A „hanyag és erkölcsi kifogás alá eső tanulók megrovása” - a nagyobb nyomaték kedvéért - az igazgató által az osztályfőnök jelenlétében történt, azon megjegyzéssel, hogy „meg nem javulásuk esetén az egész gymnasiumi ifjúság előtt nyilvánosan megfognak dorgáltatni" 24 A nyilvános megszégyenítésnek volt azonban egy ennél sokkal kellemetlenebb példája is, mégpedig a vétkesek testi fenyítése, nevelő és elrettentő célzattal az egész tanulóifjúság előtt. A diákok verésére, sőt verettetésére már az egész korai időkből van példa. A városi tanácshoz 1836-ban érkezett panasz szerint egyik tanár a kisgimnáziumban az olyan gyermekre, aki a „verettetés alatt jajgat, tsupán jajgatásáért mindenkor többet szokott vágatni, mint sem olyanra, ki azt a' nélkül ki álja."25 A testi fenyítés általános elfogadottságát bizonyítja, hogy a panaszosok nem a verés puszta tényét kifogásolták, csupán az ,,igazságtalanul” kirótt többletütéseket. A testi büntetés súlyos, de elterjedt és bevett voltát az alábbi esetek is bizonyítják. 1835-ben a tanulók egész tömegének testi büntetésére került sor, mert - dacolva az iskolai törvények szigorával - pünkösd ünnepén, késő este az egyik tanuló szállásán „magánbálat" rendeztek, ide muzsikusokat és lányokat is hívtak. A négy főbűnöst az egész ifjúság előtt kimért 12 pálcaütésre ítélték, az egyik leginkább vétkes tanulót ezenkívül még külön egynapi elzárással, illetve kenyéren és vízen való koplalással büntették. Hat tanuló kapott még 6-6 pálcaütést, öten pedig négy ütést.26 1827-ben három tanuló a vallási kötelességek {„szent gyakorlatok") elmulasztásáért „az ifjúság gyülekezetében" tíz korbácsütéssel bűnhődött.27 Hasonló büntetésben volt része annak a három negyedikes diáknak is, akik 1828-ban, karácsony ünnepén a templomban illetlenül és szófogadatlanul viselkedtek. Egyikük 12, a másik kettő 23 A kiskunfélegyházi algimnázium jegyzőkönyvei 1872/73-1877/78, 1883-1892. Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium irattára. 24 A kiskunfélegyházi gimnázium tantestületi jegyzőkönyvei. A gymnasium tanárkara 1886. november 1-jei 1. időszaki ellenőrző tanácskozmányának jegyzőkönyve. Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumának irattára. 25 BKMÖL V. 101/a. Kiskunfélegyháza Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek. Protocollum Politicum 19. 267. lap, 1836. augusztus 26-i tanácsülés jegyzőkönyve. 26 Protocollum Gimnasii 187. lap. 27 Uo. 64. lap. 12
