Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Sóber Péter: Olvasókörök bács-kiskun megyében, különös tekintettel a szakmári katolikus olvasókörre (1910-1949)
bízták meg a feladat megszervezésével.45 A következő esemény az, hogy 1944-re 5 pengő éves díjat szavaznak meg a köri tagok azzal a kitétellel, hogy ezt szeptember 1-jéig meg kell tenni, ellenkező esetben 10 pengőre nő a befizetendő összeg.46 Nagyon érdekes az 1944. január 16-án megtartott választmányi ülés, amelyen lényegében bepanaszolták az iccést, vagyis az italkimérőt, hogy olyanokat is kiszolgál italokkal, akik nem is tagjai a körnek. Ezt nem hagyhatták figyelmen kívül, így büntetést helyeztek kilátásba, mégpedig pénzbüntetést. Ha nem tagot szolgál ki szeszes itallal, először 20 pengőt, másodjára 50 pengőt kell kifizetnie, harmadjára a szerződés felmondásával kell megbüntetni.47 A világháború, és annak nyomasztó gazdasági következményei természetesen a Szakmári Olvasókört is elérték annak ellenére, hogy konkrétan soha nem beszéltek róla. Ugyanakkor az 1945-i évi ülésen a tagdíjat nem készpénzben, hanem 7 kiló búzában határozták meg, amit szeptember 1-jéig kellett megfizetni. A tagok kívánsága volt továbbá, hogy „kérik a kör korábbi működését a régi rend szerint”.48 1946-ra a beiratkozási díj 8 ezer pengő lett, és 18 év alatti férfi nem rendelkezhetett tagsággal, még akkor sem, ha nős volt.49 1946-ban komoly vita támadt az iccés pozíció pályáztatása körül. Ebben az évben többször is próbáltak gyűlést tartani, de egyszer sem jelent meg annyi tag, amennyi a határozatképességhez elég lett volna, így az üléseket elnapolták. 1947 januárjában sikerült az első határozatképes gyűlést megtartani, erre az évre 2 Ft lett a tagdíj, amit a korábbiakhoz hasonlóan két részletben is be lehetett fizetni. Az új tag belépése 10 Ft-ba került. Lényeges volt, hogy azokat a személyeket, akik február 1-jéig nem fizették ki az 1946. évi tagdíjat, kitiltották: „a körből kit ihat ik és kör helyiségében semmi helye nincs." A köri helyiség nyáron reggel 5-től, télen 7 órától volt nyitva. Megismételték, hogy itallal csak olyan személyt szabad kiszolgálni, aki tagja az egyesületnek.50 1948. január 5-én 191 taggal bírt az egyesület, a tagdíjat pedig 4 Ft-ban állapították meg. A tagság létszáma ekkor volt a legnagyobb, vagyis nyilvánvaló, hogy Szakmáron igenis volt létjogosultsága egy ilyen kulturális egyesületnek. Az egyesület elnöke Pirisi Ferenc, alelnöke Boromissza Ferenc volt.51 A megszűnésre vonatkozó jelek 1948 novemberétől jelennek meg, ekkor már az államrendőrség képviselője is megjelent az ülésen. Az ülés tárgya sokat elárul a kialakuló rendszerről: „a kath. kör helyett valamely demokratikus egyesület átszervezése megalakítása”. A megjelent tagok száma 90 fő volt. Érdekes adalék, hogy ekkor már nem a Hiszekegy elmondásával nyitották meg az ülést, hanem a Himnusz eléneklésével. Az olvasókör képviselői kérvényt nyújtott be a Belügyminisztériumba, hogy gazdakörré, vagy olyan szervezetté alakítsák egyesületüket, amelyet a minisztérium is jóváhagyna.52 Egy héttel később az elnök beszámolt arról, hogy az alispáni hivatalban sikerre vitte az ügyet, hozzájárulnak a gazdakörré való alaku45 BK.MÖL X. 65. Kgy. 1942. december 27. 46 Uo. 1944. január 10. 47 Uo. 1944. január 16. 48 Uo. 1945. július 15. 49 Uo. 1945. december 30. 50 Uo. 1947. január 23. 51 Uo. 1948. január 5. 52 Uo. 1948. november 9. Sober Péter ______________________________________________________________________________________ 9 6
