Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kőfalviné Ónodi Márta: Fazekas Mária Blandina, Egy iskolateremtő iskolanővér
törvényes rendelkezések nem köteleztek. Tettem ezt teljesen szabadon, önakaratomból, az iskola iránt való szerétéiből, hogy biztosítsam annak további, minden zökkenő nélküli fejlődését,”128 Bár Blandina nővér 1948-ban egy évvel meghaladta az akkori nyugdíjkorhatárt, nyugdíjat nem kapott, szeretett volna tovább tanítani.129 1952-ben pedagógusmunkára jelentkezett az Oktatásügyi Minisztériumban, ahol ígéretet is kapott az elhelyezkedésre, de ez később betegségére hivatkozva nem valósult meg.130 1953-as keltezésű önéletrajzát is azért írta meg, mert dolgozni vágyott, de a városi tanács nem biztosított számára munkalehetőséget.131 Ahhoz azonban hozzájárult a város és a párt akkori vezetősége, hogy megmaradt földterületén dolgozhasson. Hatalmas, egykor 160 holdas birtokából Blandina nővér csak egy töredéket, a Közelszőlőben fekvő 4,5 holdnyi földterületet tartotta meg saját használatára. Az ezen a területen lévő lakóházban élt ezután néhány nővérrel, szűk szerzetesi közösségben. A következő nővérekről bizonyítható, hogy több-kevesebb ideig együtt laktak Blandina nővérrel a Közelszőlőben: Polonkai Anna Mária Klarencia, Pomázi Ilona Mária Emma, Post Veronika Mária Szeráfina, Kaszás Franciska Mária Gasparina, Tajti Rozália Mária Orsika, Szokolai Margit Mária Gráta. A földterületen gazdálkodtak, virágokat, gyümölcsöt, szőlőt és zöldséget termesztettek eladásra, megélhetésüket mint őstermelők biztosították. 1958-ban például engedélyt kért Blandina nővér a városi tanács illetékes osztályától, hogy saját termelésű fejeskáposztát savanyított állapotban árulhasson a helyi piacon.132 1960-ban a megyei tanács egyházügyi főelőadója Fazekas Ágnes volt szerzetesnővér részére kegydíj megállapítás ügyében fordult Kiskunfélegyháza városhoz.133 Később Blandina nővér különböző forrásokból - a megyei tanács szociális alapjától, a városi tanácstól és az Actio Catholica igazgatójától - nyert szerény nyugdíjat.134 1965 őszén szembesült azzal a problémával, hogy az általa birtokolt és használt közelszőlői földterület egy része beleesik a város kisajátítási és városfejlesztési tervébe. Már ekkor jelezte, hogy ha a lakóépülete telek nélkül marad, akkor ő elveszti megélhetési forrását és létalapját.135 A kisajátításra az 1960-as évek végén került sor, ekkorra már Blandina nővér földbirtokának bizonyos részeit három volt szerzetestársa nevére íratta, (akik közül ketten vele éltek a Közelszőlő 25. számú ingatlanon), magának csak a haszonélvezeti jogot tartotta meg. A kisajátítás során Blandina nővér 200 000 forint kártalanítást kapott az elvesztett Köfalviné Ónodi Márta ___________________________________________________________________________ 1 28 BKMÖL XXXII. 4/a. 10. (Fazekas Ágnes Mária Blandina kézirata) 18. o. 129 BKMÖL XXIII. 606. 609/1965. 130 BKMÖL XXIII. 606. 147-1 Ein. 1960. 131 BKMÖL XXXII. 4/a. 133. (Répa Bernadett Mária Anna kézirata) 40. o. 132 BKMÖL XXIII. 610. Kiskunfélegyháza Város Tanácsa VB. Ipari és Kereskedelmi Osztály iratai 3512/1958. 133 BKMÖL XXIII. 606. 147-1 Ein. 1960. 134 BKMÖL XXXII. 4/a. 133. (Répa Bernadett Mária Anna kézirata) 4L o. 135 BKMÖL XXIII. 606. 609/1965. 68
