Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kőfalviné Ónodi Márta: Fazekas Mária Blandina, Egy iskolateremtő iskolanővér
nincsenek statisztikai adatok, hogy később milyen lehetőségei voltak az egykor a Constantinumban végzett gazdászlányoknak, illetve hogy milyen hasznát tudták venni a bizonyítványuknak. Köfalviné Ónodi Márta ___________________________________________________________________________ Blandina nővér hatása a Constantinumra Igaz, hogy Blandina nővérnek a mezőgazdasági középiskola volt az „édes gyermeke”, de a Constantinum más iskolafokozataival sem bánt mostohán. Szívén viselte a tanítónőképzö sorsát is, de mivel ez központilag irányított tanterv szerint működött, fenntartása pedig a várost terhelte, így ennek az iskolának nyilvánvalóan nem volt akkora szabadsága és önállósága, mint a teljesen társulati fenntartású és úttörő jellegű mezőgazdasági lányközépiskolának. Blandina nővér komoly lépéseket tett aziránt, hogy a tanítónőképzőt fejlesszék, felmerült annak lehetősége is, hogy a gazdasági szaktanitónők képzése Kecskemét helyett Félegyházán folyjék.101 Saját beszámolója szerint: „Hosszas tárgyalások folytak a tanyai tanítókfizetésének javításáról. Megkezdtük a tanítóképzőkfőiskolává való átszervezésének munkáját, hogy főiskolai végzettséggel a tanítók magasabb fizetéshez jussanak. Ez a kérdés a parlament és a költségvetési vita tárgyát képezte. Sajnos anyagi fedezet hiányában megbukott.”'02 103 Visszaemlékezések szerint többször is kijelentette, hogy „mennyit fáradoztam azért, hogy a tanítóképzőt akadémiai rangra emeljék! Ha nem jön a háború, biztosan valóra válik.”'02 Elgondolásaiban már itt is megelőzte korát, a hazai felsőfokú tanítóképzés ugyanis csak 1959-ben valósult meg.104 A háború egy másik fejlesztési tervet is meghiúsított. 1940-ben a város polgár- mestere azzal a kéréssel fordult Fazekas Mária Blandinához, hogy az Iskolanővérek indítsanak egy napközi otthonos óvodát. A város vezetője szerint ehhez rendelkezésre állt a Kalmárné-féle alapítványból105 23 ezer pengő, a fenntartásra pedig 34 hold föld jövedelme. A polgármester két óvónőt kért és körvonalazta azt a tervét, hogy megszereznek egy, a Constantinummal szomszédos telket és ott építik fel az óvodát. A kisgyermekek ellátását ideálisan meg lehetett volna oldani a mezőgazdasági lányközépiskolások főzési gyakorlata keretében.106 Valószínű, hogy ez a hosszú távú terv is a második világháború miatt nem valósulhatott meg. 101 BKMÖL XII. 6. A kiskunfélegyházi zárda iratai. Fazekas Mária Blandina 1942. november 9-én kelt levele a generális főnöknőhöz. 102 BKMÖL XXIII. 606. Kiskunfélegyháza Város Tanácsa VB. Titkárságának iratai (a továbbiakban: XXIII. 606.). 609/1965. 103 BKMÖL XXXII. 4/a. 133. (Répa Bernadett Mária Anna kézirata) 51. o. 104 MÉSZÁROS István, 1991. 78. o. 105 Kalmár Józsefné Fazekas Anna (1814-1909) az egykori kiskun kapitány özvegye, Fazekas Mária Blandina nővér rokona. Vallási, művelődési és emberbaráti rendeltetésű adományai hatalmas ösz- szegre rúgtak. Az 1890-es években 30 ezer forintot és egy házat ajándékozott a városban felállítandó vakok intézete és kisdedóvó intézet céljaira. Végrendeletében a várost tette meg általános örökösévé. IVÁNYOS1-SZABÓ Tibor (szerk.), 1985. 551. o. 106 BKMÖL XII. 6. A kiskunfélegyházi zárda iratai. Fazekas Mária Blandina 1940. január 31-én kelt levele a generális főnöknőhöz. 60
