Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kőfalviné Ónodi Márta: Fazekas Mária Blandina, Egy iskolateremtő iskolanővér
két évfolyamú gazdasági iskolához viszonyítva kevesebb volt a kisiparos a szülők között, megjelent viszont egy új réteg: a nagybirtokos, nagybérlő szülőkkel rendelkező diák. A nagynevű családokból származó lányok közül ki kell emelnünk gróf Károlyi Krisztát, aki az 1941/42-es tanévtől az 1943/44-es tanévig volt a Constantinum diákja, gróf Eszterházy Mónikát, aki 1942/43-ban kezdte el tanulmányait a mezőgazda- sági leány-középiskolában és 1948-ban sikeres érettségi vizsgát tett, gróf Széchenyi Kornéliát, aki csak egy tanévet, az 1943/44-est töltötte Félegyházán, és az 1943-ban az intézménybe beiratkozó báró Waldbott Bassenheim Stefániát, akinek édesanyja Mária Alice királyi hercegnő volt. Ezeket a lányokat, csakúgy, mint társnőik többségét, a második világháború eseményei miatt szüleik 1944 októberében kivették az iskolából és gróf Eszterházy Mónika kivételével nem is hozták őket többé vissza.97 A mezőgazdasági leány-középiskola elsősorban az érettségi megszerzése miatt volt vonzó a diákok és szüleik számára. A Constantinumban 1942 májusában és júniusában zajlottak az első érettségi vizsgák. Ezt a megmérettetést minden irányból nagy érdeklődés övezte, a vizsgán Czettler Jenő egyetemi ny. r. tanár, m. kir. titkos tanácsos elnökölt. A kultusztárcát Tabódy Ida ny. tanítóképző-intézeti igazgatónő, a Földművelésügyi Minisztériumot Banke Antal m. kir. gazdasági tanár, főigazgatóhelyettes képviselte. Jelen volt még a vizsgán dr. Kosa Kálmán miniszteri osztályfőnök, dr. Loczka Alajos ügyosztályfőnök, dr. Gesztelyi Nagy László egyetemi tanár, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója és felesége is. Czettler Jenő meghívására az Országos Nőszövetség is képviseltette magát a vizsgán, a delegált tagok közt volt gróf Eszterházy Móricné (aki - talán az itt nyert kedvező benyomások után - a következő tanévben a Constantinumba íratta be saját lányát is), illetve őrgróf Pallavichini Alfonzné, dr. Széli Józsefné és dr. Paál Andorné, valamint a Nőszövetség alelnöke, Oberle Károlyné. A jelenlévők ezt az érettségi vizsgát nemcsak Félegyháza és az Iskolanővérek Társulata, hanem az egész magyar nőnevelés szempontjából is korszakalkotó határkőnek minősítették.98 99 Dr. Czettler Jenő az ország első mezőgazdasági lány-középiskolai érettségi vizsgája után tartott záróbeszédében úgy vélte, hogy „ez az iskola [...]fordulópont a nőnevelés irányában. Ez az iskola fejlődőképes. Az a kiemelkedő munka, amit az iskola végzett, iskolapélda lesz a jövő közoktatás irányára is. [...] ez az iskolatípus bevált, [...] az a munka, ami itt folyt, becsületes és nemzetépítő munka. Ennek az iskolának a létjogosultsága be van bizonyítvaAz első érettségit még hat másik követte és az 1942-től 1948-ig terjedő időszakban ösz- szesen 169-en szereztek a Constantinumban érettségi bizonyítványt. Köfalviné Ónodi Márta____________________________________________________________________________ 97 BKMÖL VIII. 630. Iskolai anyakönyvek 1938-1948. 98 BKMÖL XII. 6. A kiskunfélegyházi zárda iratai. Fazekas Mária Blandina 1942. június 18-án kelt levele; ÉVKÖNYV, 1941/42. 7-9. o. 99 Uo. 58
