Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kőfalviné Ónodi Márta: Fazekas Mária Blandina, Egy iskolateremtő iskolanővér
A középiskolai osztályok fokozatos kiépülésével arányosan növekedett a diákok - különösen a bentlakó diákok - száma, de a tantestület létszáma is emelkedett. Elkerülhetetlenné vált az iskola újbóli bővítése. Bár erre az előkészületek már 1938 óta folyamatosan zajlottak, a munkálatok tényleges megkezdésére 1941 májusáig várni kellett. Ekkor két fronton is folytak építési munkák, egyrészt a Petőfi utcai szárnynál bővítették az internátusi részt és a nővérek klauzúrahelyiségeit (erre az a 100 000 pengő szolgált fedezetül, amelynek kifizetésére még az 1930-as évek elején kötelezte Klebelsberg Kunó a várost, ám ezt az összeget csak 1941 februárjában kapta meg a Constantinum), másrészt kibővítették a Klebelsberg-szárnyat is, hogy a leány-középiskolának legyen elegendő tanterme, tankonyhája és kézimunkaterme. Ezt a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1939-től évente 20, illetve 30 ezer pengős részletekben kiutalt építési államsegélyéből lehetett megvalósítani. A minisztériumtól összesen 190 ezer pengő érkezett, az építkezés összköltsége azonban meghaladta a 357 ezer pengőt. A különbözetet Blandina nővér újabb, 1942-ben édesanyja után örökölt - összesen 160 hold - földbirtokának jövedelme fedezte. Blandina nővér saját szavait idézve: „Nyilvánvaló, hogy erre nagy szükség volt, mert 190 000 P-ből egy iskola felépítését, annak teljesen modern berendezését fedezni az utóbbi háborús idők mindinkább súlyosbodó és drága anyagbeszerzési lehetőségei miatt alig lehetett volna. Erre nem voltam köteles. Senki sem kívánhatta tőlem, hogy tulajdon örökségem jövedelmét az iskolafenntartására fordítsam. Szabadon rendelkezhettem vele és teljes szabadsággal adhattam volna át akár rokonaimnak, vagy fordíthattam volna bármily más célra. Nyilvánvalóan a magyar nép legkézenfekvőbb és legszükségesebb érdekeit tartottam szem előtt akkor, amikor magamnak semmit sem tartottam meg, hanem teljes egészében a magyar nép gazdasági oktatására fordítottam. Hangsúlyoznom kell, hogy sem nekem, sem a Constantinumnak anyagi hasznunk ebből nem volt.’m Az 1945-ös földbirtokreform kapcsán mind a helyi polgármester, mind pedig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, valamint a Földművelésügyi Minisztérium és a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara is igazolta, hogy a Blandina nővér örökségét képező, de a mezőgazdasági leány-középiskola céljaira használt 160 holdas terület a növendékek gyakorlását is szolgálja, egyúttal az iskola fenntartásának alapját is képezi.88 89 Az iskolabővítés a háborús viszonyok közepette még 1942 júniusában is tartott: „Az építkezés még mindig folyik. Ma éjtszaka 'A 1-ig kopácsolnak állandóan. Nagyon lassan haladunk előre."90 A munkálatok 1942 őszén fejeződtek be, emiatt kicsit kés____________________________________________Fazekas Mária Blandina, egy iskolateremtő iskolanővér 88 BKMÖL XXXII. 4/a. 10. (Fazekas Ágnes Mária Blandina kézirata) 16-15. o.; BKMÖL XII. 6. A kiskunfélegyházi zárda iratai 21/1944-45. Fazekas Mária Blandina 1945. május 22-én kelt levele a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz. 89 Kiskun Múzeum Adattára. Tört. Dók. 98. 1. 1-3.; BKMÖL XII. 6. A kiskunfélegyházi zárda iratai. Kiskunfélegyháza megyei város polgármesterének 5684/ki. 1945. sz. levele. 90 BKMÖL XII. 6. A kiskunfélegyházi zárda iratai. Fazekas Mária Blandina 1942. június 18-án kelt levele a generális főnöknőhöz. 55
