Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kőfalviné Ónodi Márta: Fazekas Mária Blandina, Egy iskolateremtő iskolanővér
hénből, egy anyakocából, kettő malacból, 10 tyúkból, egy kakasból, 10 csibéből és 12 darab kacsából állt. A saját hizlalású disznót februárban vágták le (a feldolgozásnál a negyedévesek is segédkeztek konyhai gyakorlat keretében), a tyúkok pedig ellátták a konyhát tojással. A „Minta Otthon” önálló gazdálkodást folytatott, bevételi forrást jelentett a gazdaságból feleslegben kikerült tej és tojás, amelyet a Constantinum in- ternátusának adtak el, ezenkívül a tanulók havonként 3.50 pengőt fizettek eme sajátos mintaháztartás fenntartására. Az így szerzett jövedelmeket egészítették ki azok az összegek, amelyeket az állatszaporulat eladásáért kaptak. A „Minta Otthon” pénzét a tanulók önállóan kezelték, minden hónapban előre elkészítették a költségvetést, és Fazekas Mária Blandina igazgató-főnöknő jóváhagyása után ennek megfelelően történt a pénz felhasználása. A diákok vezették a pénztárnaplót is. A kiadások közé is mindent pontosan feljegyeztek, számon tartották, hogy mennyit költöttek házadóra és biztosításra, villanyhasználatra, takarmányra stb. Ebbe a családias környezetű „gyakorlóháztartásba” néha vendégeket is hívtak és teadélutánt szerveztek, hogy a növendékek a vendéglátásban is gyakorolhassák magukat. Az ide beosztott tanulók a napi szabad idejükben a „Minta Otthon” szépítésére szolgáló kézimunkákat készítettek. A diákok reggel 8-tól este 'A 8-ig tartózkodtak ebben a különálló polgári házban, amely vezetését, felügyeletét egy iskolás nővér végezte, teljes munkaidőben.84 A gyakorlati képzést szolgálták a szakmai kirándulások is. Ezekre inkább az iskola működésének első öt évében került sor, később a háborús viszonyok nem tették lehetővé a hosszabb utazásokat. A rendszeres helyi „kirándulások” közé tartozott, hogy a diákok megtekintették a félegyházi jég-, tégla- és ecetgyárakat, olaj- és a villanymalmokat, a pékséget, a szikvízüzemet, a rézműves, illetve a kelmefestő műhelyeket, a különböző virágkertészeteket, a benzinkutakat, a bútorcsarnokot, valamint a vágóhidat és a méntelepet. A vasútállomáson megismerték a gőzgép, a tejcsarnokban a fölözőgép működését, ez utóbbi helyen tanulmányozták a túrókészítés menetét is. Hogy a növendékek a gyakorlati életben is talpraesetten föl tudják magukat találni, a tanárnők igyekeztek minél több praktikus ismeretet átadni. Elvitték a diákokat a helyi takarékpénztárba, a szülőotthonba, a járásbíróságra, a hegyközségi irodába, a városi szeretetházba, az adóhivatalban tanulmányozták az adóívek kitöltési módját. A város környékén gyógynövényt gyűjtöttek, megfigyelték az őszi vetés fejlődését, a vásártéren tanulmányozták a környék állatállományát, a város parkjában végezték a rovargyüjtési és cserjemegfigyelési gyakorlataikat. A városhoz közeli helyekre egynapos kirándulásokat tettek. Jártak a Péteri tónál, ahol a vízi növényzetet és a határ jellegzetes gyomnövényeit, a környék vízrajzi viszonyait tanulmányozták; Bugacon földrajzi és természetrajzi megfigyeléseket végeztek, a Tőserdőben az árterület hasznosításán kívül az erdő, Pálosszentkúton az alföldi homok állat- és növényvilágát ismerték meg. Szegeden megnézték a gázgyárat, a paprikamalmot, jártak az alföldi növénykísérleti állomáson, tanulmányozták a fehértói halgazdaságot. A nővérek rendszeresen elutaztak a diákokkal Kecskemétre is, ahol különböző kertészeteket látogattak meg, sőt a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara mintagyümölcsösében is jártak, ahol megismerték a jól bevált alma-, körte- és szőlőfajtákat, a gyümölcsfák állati kártevőit, a gyümölcsértékesítés módját, az értékesített gyümölcs eltartását, 84 ÉVKÖNYV, 1940/41. 23-25. o„ 1941/42. 30-35. o„ 1942/43. 16-18. o. Kőfalviné Ónodi Márta____________________________________________________________________________ 52
