Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kőfalviné Ónodi Márta: Fazekas Mária Blandina, Egy iskolateremtő iskolanővér
megnyílhatott. Az iskola a gyakorlóterületeket így teljesen készen kapta, s az átszervezés - az elengedhetetlenül szükséges tantermi helyiségek építésén kívül majdnem kizárólag tantervi kérdés maradt. A lányok gazdasági oktatása területén a kiskunfélegyházi Constantinum immár másodszor is úttörő szerepet vállalt, hiszen miként 1924-ben, úgy 1938-ban is az országban először itt kezdődött meg a lányok középfokú gazdasági oktatása. A félegyházi gazdasági leány-középiskola olyannyira úttörő volt a maga nemében, hogy a minisztérium ezt kívánta a többi ilyen típusú iskola szervezésének mintájául kijelölni.76 A Constantinum jelentőségét mutatja, hogy később, amikor több szerzetesrend is beadta kérelmét a minisztériumokhoz mezőgazdasági leány-középiskolák megszervezése tárgyában: a soproni Orsolyiták, a hódmezővásárhelyi Domonkosok, Budapesten az Isteni Szeretet Leányai, Pécelen a Jézus Szíve Népleányok, a Vallás- és Közoktatásügyi, valamint a Földművelésügyi Minisztérium Fazekas Mária Blandinát bízta meg ezen iskolák megszervezésével.77 Sőt, a Constantinum berendezése alapján állították fel a soproni felekezeti és a mezőtúri állami mezőgazdasági leány-középiskolát, valamint ezt vették figyelembe a nagykárolyi ipari leány-középiskola szervezésénél is.78 Fazekas Mária Blandina nővér mindkét - az 1924-es és az 1938-as - iskolatípus megszervezésénél maradandó érdemeket szerzett. Ezt és egyéni képességeit méltánylandó, később az országos tanügyigazgatásba is bevonták, a Katolikus Tanügyi Tanács és az Országos Közoktatási Tanács, majd az Országos Szakoktatási Tanács tagjává választották, 1941-ben pedig a Katolikus Tanügyi Főigazgatóság jogkörébe tartozó mezőgazdasági leány-középiskolák tanulmányi felügyelőjévé nevezték ki.79 A mezőgazdasági leány-középiskola célja az volt, hogy vallásos alapon és nemzeti szellemben általános műveltséggel rendelkező nőket, jó háziasszonyokat és családanyákat neveljen. Ám az is a célok között szerepelt, hogy az itt végzett lányok szükség esetén önálló kenyérkeresőként is megállják a helyüket. Loczka Alajos tanügyi főtanácsos véleménye szerint: „A boldogulás útja a jövőben nem az íróasztal, hanem a gyakorlati élet, az önálló vállalkozás, a gazdálkodás, még pedig eredményes, termelő gazdálkodás akár a saját, akár a más birtokán, a háztartási üzemvezetés akár szállodában, internátusbán, kórházban vagy nagyobb magánotthonban. Egyéb önálló vállalkozásokra is képesíti a növendékeket ez az iskola. Pl.: nyithat virágüzletet, létesíthet baromfitelepet stb. így kell megbecsülhetni a munkát és azért ad a törvény hozzá érettségit, hogy az alkalmazó is megbecsülje azt, aki végzi. De erre rá kell nevelni a társadalmat és ez éppen ennek az iskolának a nagy »nemzetmentő« feladata.”80 A mezőgazdasági lányközépiskola negyedik évének elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tettek. Ennek birtokában mindazon állásokra pályázhattak, amelyek elnyerését az 1883. évi I. törvénycikk vagy más jogszabály érettségi bizonyítványhoz 76 BKMÖL XII. 6. A kiskunfélegyházi zárda iratai. Dr. Oetter György 1938. április 18-án kelt levele. 77 BKMÖL XXXII. 4/a. 10. (Fazekas Ágnes Mária Blandina kézirata) 22. o. 78 BKMÖL XII. 6. A kiskunfélegyházi zárda iratai. Fazekas Mária Blandina 1945. május 22-én kelt levele. 79 ÉVKÖNYV, 1942/439.0., 1945/46 8. o.; BKMÖLXII. 6. A kiskunfélegyházi zárda iratai. 8305/1941. Serédi Jusztinián 1941. november 20-án kelt levele. 80 ÉVKÖNYV, 1938/39. 6. o. ____________________________________________Fazekas Mária Blandina, egy iskolateremtő iskolanővér 49
