Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Összefoglalók
____________________________________________________________________________________Összefoglalók Apró Erzsébet A BÁCS-KISKUN MEGYEI LEVÉLTÁR KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGE A hatályos levéltári törvény szerint az archívumoknak - az alapfeladatok ellátásán túl - feladata a levéltári anyag oktatási és közművelődési célú felhasználása, valamint a levéltári tevékenység megismertetésének kiadványokkal és egyéb módon való segítése. A levéltárban folyó tudományos kutatás eredményeinek közzétételét és a „népművelési tevékenység segítését” már az 1969. évi (levéltárakra vonatkozó) jogszabály is előírta, intézményünk közművelődésének gyökerei azonban jóval távolabbra nyúlnak vissza a múltban. Az 1950-ben alapított megyei levéltár a kezdetektől számos kiállítást rendezett, önállóan vagy a társintézményekkel, többnyire egy-egy jeles történelmi esemény évfordulóján. A későbbiekben az intézmény az oktatási intézetekkel és a sajtóval együttműködve igyekezett egyre szélesebbre tárni kapuit a történelemtudományra fogékony nagyközönség előtt. A ’70-es évek közepén indult levéltári évkönyv, majd a ’90-es évek további levéltári könyvsorozatai, az 1998-tól rendezett konferenciák, a kollégák levéltáron kívüli tudományos tevékenysége, illetve a levéltár honlapja mind azt a célt szolgálják, hogy az intézmény értékes iratanyagait, tudományos feltáró munkáját bemutassák, közzétegyék. A dolgozat részletesen ismerteti a BKMÖL közművelődési tevékenységét a 2006-os évig bezárólag. A beszámolót diagrammok, bibliográfia és számos egyéb melléklet egészíti ki. Rigó Róbert ÜGYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A KECSKEMÉTI NÉPBÍRÓSÁGRÓL Tanulmányomban a második világháborút követően felállított 25 népbíróság közül a Kecskeméti Népbíróság működését, sajátosságait, ítélkezési gyakorlatát mutatom be. Kiemelem a népbírósági dokumentumok kutathatóságának és forrásértékének jellegzetességeit is. Kecskeméten a népügyészség, a népbíróság és a politikai rendőrség szorosan együttműködött a háborús és népellenes bűnösök felkutatásában és felelősségre vonásában. E szervek kecskeméti működéséről megállapíthatjuk, hogy elsődleges céljuk a régi elittel való leszámolás és az állampolgárok megfélemlítése volt, annak érdekében, hogy előkészítsék a „terepet” a kommunista egypártrendszer kiépítéséhez. Az egyes személyek ellen irányuló pereket négy csoportba sorolva tárgyalja a dolgozat, továbbá a népbíróságokra és a róluk szóló szakirodalmakra vonatkozóan fogalmaz meg következtetéseket. 417
