Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Összefoglalók
A Kiskunhalasi Szász Károly Önképzőkör az egyház által fenntartott gimnázium keretei között működött, a diákok önkéntes szervezeteként. Az egyesület tagjai dolgozatokat írtak, verset mondtak, és azokat megbírálták. A dolgozatok között akadtak műfordítások, a nép ajkáról hallott és nyomtatásban elő nem fordult mesék és tárgyleírások, tájleírások és adomák, de a tagok később napi politikai kérdésekkel is foglalkoztak, társadalmi problémákat is napirendre vettek. A Kiskunhalasi Református Nőszövetség 1923-ban alakult. Az egyesület és a mellette működött leánykör elsősorban jótékonysági munkát végzett, segítette az árvaházat, vallásos összejöveteleket rendezett. Támogatták a szegényeket, szeretet- vendégségeket, jótékonysági esteket szerveztek. Evenként tartottak karácsonyi vásárokat, tárgysorsjátékokat jótékony céllal, ruhaosztási akciókat szegény sorsú gyerekeknek. A városi színházban hangversenyt tartottak néhányszor, valamint részt vettek a különböző egyházi kiadványok, zsoltárok, imakönyvek, naptárak, újságok terjesztésében is. ____________________________________________________________________________________Összefoglalók Sarlós István MEZŐGAZDASÁGI EGYESÜLETEK KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGE BAJÁN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Az emberi társadalom szellemi kultúrája mellett vele párhuzamosan, de egyértelműen a hátterében kimutatható az anyagi kultúra szerepe is. A két világháború közti Magyarországon az anyagi kultúra jelentős változásokon ment keresztül. Az első világháború előtt stabil fejlődési pályát mutató mezőgazdaságot a két világháború közötti gazdasági irányvonalak és a Magyarországot sújtó trianoni békeszerződés jelentősen visszavetették. A mezőgazdaságot támogató, fejlesztő országos programok helyett inkább kisebb helyi kezdeményezések és gazdasági egyesületek soráról beszélhetünk. Az új növény- és állatfajták, technikai eszközök és eljárások elterjedését népszerűsítő egyesületek, társaságok 1925 után kezdtek alakulni, de virágkorukat az 1930-as években élték. A két világháború közti Bács-Bodrog vármegyének legnagyobb helyi mezőgazdaságot támogató, fejlesztő egyesülete a Baja Városi Gazdasági Egyesület és két elődszervezete a Bács-Bodrog Vármegyei Fajbaromfi-, Galamb- és Nyúltenyésztők Egyesülete, valamint a Bajai Szőlősgazdák Egyesülete volt. E három mezőgazdasági szervezet Baján és környékén kifejtett kulturális és ismeretterjesztő tevékenysége mellett kitűnő országos kapcsolatokkal rendelkezett. A szűkös anyagi lehetőségek és a belső személyes ellentétek megnehezítették az egyesületek életét és tevékenységét, de a kiállításaik és vásáraik így is országos szintre emelkedtek. 413
