Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Összefoglalók

Összefoglalók__________________________________________________________________________

Sober Péter

OLVASÓKÖRÖK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKMÁRI KATOLIKUS OLVASÓKÖRRE 1910-1949

A XIX. század második fele óta a különböző egyesületek léte egyértelműen a politikai keretek lazábbá válását, és ezzel együtt a demokratikus lehetőségek kiszélesedését jelentette, egészen a kommunista diktatúra mindent elnyomó gépezetének kiépüléséig. A Szakmári Katolikus Olvasókör a dualizmus utolsó évtizedében, 1910- ben alakult, és egészen 1949-ig működött. Az egyesület legfőbb célja a művelődés volt. Kezdetben napi- és hetilapok olvasása, előadások tartása volt a fő program, az italmérési jog elnyerése után azonban a kör sokkal inkább kocsmára hasonlított, semmint olvasókörre. Kártyázással és italozással töltötte el az idő nagy részét a tagság nagyobbik hányada. Az egyesületnek természetesen voltak jó és kevésbé jó periódusai is. A jó periódusokban a taglétszám majdnem 200 főre rúgott, és még a tagságon kívüli községbeliek is előszeretettel jártak a kör helyiségébe, hogy részt vegyenek a mulatságokban. A rossz időszakok valamilyen krízishez kapcsolhatók, például az első világháború időszakához. Ezekben az években gyakorlatilag nem volt működőképes az egyesület. A második világháború és a fordulat éve után már nem volt lehetőség arra, hogy az olvasókör tovább folytassa tevékenységét, így lényegében beleolvadt egy, a kommunista rendszer által létrehozott szervezetbe, és ezzel önálló léte megszűnt.

Cseri Gábor

REFORMÁTUS EGYESÜLETEK KISKUNHALASON A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN

Kiskunhalason nagyszámú református egyesület működött hosszabb-rövidebb ideig, amelyek az 1920-as években alakultak és feloszlatásukig jelentős szerepet töltöttek be a város kulturális életében. A dolgozat három kiskunhalasi református egyesület tevékenységét mutatja be.

Az 1924 körül alakult Kiskunhalasi Református Önképzőkör célja a vallásosság és a hazaszeretet ápolása, kálvinista szellemű, vallásos faj- és hazaszerető nemzedék nevelése és önképzése volt, valamint ismeretterjesztés a tagok és a nagyközönség körében. Az egyesület műsoros előadásokat és mulatságokat szervezett, könyvtárat tartott fenn, lapokra fizetett elő, emellett kugli, biliárd állt a tagok kultúrált időtöltésének szolgálatában.

412