Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
1944 márciusában elmondott kamarai közgyűlési beszédében Márkus egyetértett a zsidó ügyvédek kizárásával, a numerus nullussal és sürgette ennek bevezetését. 1944. május 3-án újabb közgyűlés volt, ekkor vették fel dr. Vujovich Ferencet az ügyvédi kamarába. Az elnök köszöntötte az „első ügyvédet, aki a zsidómentes kamarába fel van véve”. A Kecskeméti Ügyvédi Kamara jelentései szerint 1942-ben és 1943-ban is Kecskeméten 47 fő nem zsidó és 22 fő zsidó ügyvéd volt. Sajnos nincsenek további bírósági tárgyalási jegyzőkönyvek, ítéletek a periratok között. Egy közvetett információval rendelkezünk dr. Hegedűs és dr. Márkus további sorsáról: dr. Liszka Béláné a népbírósághoz írt beadványában említette meg, hogy dr. Hegedűs Ferencet két és fél év, míg dr. Márkus Ferencet másfél év börtön- büntetés letöltésére ítélték.56 Rigó Róbert_______________________________________________________________________________________ 3. A Baross Szövetség57 vezetői, a helyi gazdasági elit elleni perek Kecskemét gazdasági életében az élelmiszeripar és a zöldség-gyümölcs-, baromfi- és tojáskereskedők játszottak meghatározó szerepet. A város gazdagságához nagymértékben hozzájárultak a zsidó és nem zsidó kereskedők, akik az intenzív módon termelő gazdák zöldség- és gyümölcstermékeit a nyugat-európai piacokon értékesítették. A helyi gazdasági élet prominens képviselőit a város főispánja igyekezett „meggyőzni” arról, hogy vállaljanak vezető szerepet a kecskeméti Baross Szövetségben. A kereskedők általában ebben nem akartak közreműködni, de balásfalvi Kiss Endre főispán különféle gazdasági pressziókkal általában elérte, hogy a kívánt személyek elvállalják a Szövetség vezető tisztségeit. Többen is a helyi lapból értesültek arról, hogy ők lettek a Szövetség tisztségviselői, és annak ellenére, hogy többségükben nem végeztek érdemi munkát, majd hamarosan lemondtak a tisztségükről, a népbíróság első fokon elítélte, és csak a NOT mentette fel őket. A következőkben először dr. Bende Sándor bankelnök, a helyi Baross Szövetség volt elnöke, majd az alelnök Simala János kereskedő elleni pereket ismertetem. 56 Lásd dr. Liszka Béláné ügyét fentebb. 57 A Baross Szövetség 1919-ben alakult egyesület (teljes nevén: Baross Szövetség Kereskedő, Iparos, Rokonszakmák és Termelők Országos Egyesülete), amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy a keresztény kereskedők, iparosok, gazdák és vállalkozók érdekeit védje. Vezetője Rausch Aladár, Budapest egyik legismertebb nagykereskedője volt. 1920 után sorra alakultak vidéki szervezetei, így a Baross Szövetség az egész országot behálózta. „Helyi szervezetei részt vettek a helyi közéletben, szakmai továbbképzéseket tartottak, kétéves kereskedelmi szaktanfolyamokat szerveztek, felső kereskedelmi iskolát létesítettek, részt vettek óvoda alapításában, segélyakciókban, gyárat alapítottak." A zsidótörvények megjelenésétől kezdődően a Baross Szövetség aktívan részt vett a zsidók üzleti életből való kiszorításában. A Baross Szövetség helyi szinten a zsidótörvények végrehajtásának követelőjévé és gyakran haszonélvezőjévé vált. A Hangya Szövetkezet mellett az egyik legismertebb „keresztény-nemzeti-magyar” gazdasági egyesület volt. A deportálások megindulása után minden településen a szakmai érdekképviseletek tettek javaslatot arra, hogy melyik „zsidóüzem” „zsidóbolt” maradjon meg, mi történjék a megszüntetendők készleteivel. Ebben a tevékenységben aktívan részt vettek a Baross Szövetség helyi szervezetei is. 380
