Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
Ezt követően 1946. július 22-én Liszkáné kérelmet terjesztett elő a népbírósághoz. Ebben azt kérte, hogy a NOT is tárgyalja az ügyét, és a népfőügyészség fellebbezzen az ítélet ellen, mert ő nem tud, és csak így kerülhet az ügye a NOT elé. Kifejtette azt is, hogy népbíróság helyesen járt el, mikor megállapította, hogy ő senkit nem jelentett fel, ezért nem bűnös. Mivel nem súgta be Kalmárt, a férjével pedig beszélhetett volna az esetről, de ezt sem tette, így nem lehetett besúgó sem. Véleménye szerint nem igaz, hogy ő akadályozta volna Kalmárt a fasisztaellenes vélemény kinyilvánításában. Az igazoltatásra való felhívás nem meríti ki a fasisztaellenes vélemény kinyilvánításának akadályozását. Ahhoz, hogy ez a tényállás megálljon, Liszka Béláné szerint az szükséges, „hogy a tettes akadályozzon és az általa véleményt nyilvánító akadályoztassák”. Dr. Liszka Béláné nem mondta és nem is mondhatta Szeleczkinek, hogy igazoltassa Kalmárt, mert nem volt a felettese. Ő Kalmárt nem tudta akadályozni, mert a kijelentés után kiment, kerékpárra ült és elhajtott. Nem akadályozta őt a véleménynyilvánítás közben és utána sem. Liszkáné feltette a jogos kérdést: Ha „nincs akadályozó és nincs akadályozott”, akkor ő miben bűnös? Liszkáné kérte a szabadlábra helyezését, mert már negyedik hónapja volt előzetes letartóztatásban. Liszka Béláné szerint Szeleczki József az, akit felelősségre lehetne vonnia a népbíróságnak nem ő. Szeleczki ment utána Kalmárnak és saját buzgalmából „verte fel a fél várost”. Szeleczkit később hat hónapra internálták, mert tagja volt a rongyos gárdának. Liszka Béláné leírta a véleményét az egész ügyről. Szerinte „ugyanezen Népbíróság, ugyanezen tanácsa, az elmúlt rendszer közéletébe jelentős befolyást érvényesítő férfiakat: Dr. Hegedűs Ferencet 2 és fél év börtön után, Dr. Márkus Ferencet49 1 és fél év után szabadlábra helyezte, miért kell nekem, az asszonynak, a sokkal jelentéktelenebb személynek börtönben sínylődnöm, amikor ugyanezen Népbíróság más ügyekben méltányosabb álláspontot foglal el. Meg vagyok arról győződve, hogy a Népbíróság az apák bűnéért nem a fiút és a hitvestárs bűnéért nem a hitvestársat kívánja büntetni.” Megállapíthatjuk, hogy Liszkáné ezen mondatával nem győzte meg a népbíróságot. A politikai rendőrségen Hajdú Ernő hírlapíró és Kovács Lajos városházi tisztviselő tettek olyan vallomást, hogy Liszkáné tudomásuk szerint Grassy József50 szeRigó Róbert ______________________________________________________________________________________ 49 Dr. Márkus Ferenc az ügyvédi kamara helyi elnöke volt, az ő perérét részletesebben bemutatjuk a következő részben, ott dr. Hegedűs Ferenc szerepére is részletesebben kitérünk. 50 Grassy József (Újvidék, 1894. december 31. - 1946. november 14.), altábornagy. 1914-ben avatták hadnaggyá. Az első világháborúban az orosz és az olasz fronton harcolt, majd 1919-ben a tanácskormány ellen harcoló ludovikások egyik vezetője lett. Részt vett a nyugat-magyarországi felkelésben. 1939-41-ben a 7. gyalogezred, majd a 15. gyalogdandár parancsnoka és az Újvidékre kirendelt karhatalom irányitója, állomásparancsnok. Súlyos felelősség terheli az újvidéki atrocitásokért. Hadbírósági eljárás indult ellene, de az ítélethozatal előtt, 1944. január 14-én Németországba szökött, és a Waffen-SS tagja lett. A nyilas hatalomátvétel után, 1944. november elsején altábornaggyá léptették elő, s kinevezték a Hunyadi SS páncélgránátos hadosztály parancsnokává. A Népbíróság halálra ítélte, de az újvidéki események miatt kiadták Jugoszláviának, ahol kivégezték 1946. november 14-én. Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990. Internet: http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ ABC04834/05435.htm (2010. január 28.) 374
