Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
és Gestapóval fenyegette meg." Dr. Szabó Iván elmondta azt is, hogy a „nagykereskedők hitelkereteit kibővítettem, úgyhogy strómanokkal operáltunk, így ezen zsidó cégek át tudták valamennyire menteni vagyonuk nagy részét.”31 Szabó Iván vallomása szerint a felsőháznak azért maradt a tagja, mert ott a kecskemétiek és a város érdekeit igyekezett képviselni mint a Kecskeméti Gazdasági Egyesület és a Kecskeméti Szőlősgazdák Egyesületének elnöke. Mindenhol elsősorban gazdasági érdekeket és ügyeket képviselt, és nem politikaiakat. Dr. Szabó Iván a tárgyaláson kifejtette azt is, hogy ő soha nem volt zsidóellenes, mert az egyik fia zsidó nőt vett feleségül, amit ő nem ellenzett, pedig emiatt fiát kitették a Nemzeti Bankból. Fia apósát és annak családját internálták, fiát és menyét házasságuk miatt üldözték, ezért bujkálniuk kellett. Szabó Iván Kecskemét kiürítésekor Budára ment, itt tartózkodott kilenc hétig, utána tért vissza, lakását feldúlták, teljesen kifosztották. Szabó egyik unokája Budán egy bunkerban halt meg, Zoltán nevű fiát, aki orvos volt, a szovjetek vitték el hadifogságba, ő maga ekkor 73 éves és beteg volt. A tárgyalás végén Szabó ügyvédje kérte a tanúk meghallgatását az ügyben, de a népügyész ellenezte a további bizonyítás kiegészítést. Ezt követően a bíró megállapította, hogy „a népbíróság a további bizonyítás kiegészítést, mint feleslegeset és célra nem vezetőt mellőzi.” A népbíróság még ezen a napon 1945. május 18-án meghozta ítéletét, miszerint dr. Szabó Ivánt főbüntetésül két év fegyházra ítélték, mellékbüntetésül politikai jogainak gyakorlását tíz évre felfüggesztették, és öt holdon felüli birtokait elkobozták. Az ítélet indoklásában kifejtették, hogy Szabó nem tiltakozott a hadüzenet bejelentése ellen, sem az ellen, hogy azt törvénytelenül tették. Enyhítő körülményként vette figyelembe a népbíróság azt, hogy dr. Szabó Iván sokat tett a városért, nem volt szélsőséges, önzetlenül eljárt a város és lakói érdekében, büntetlen előéletű volt, idősebb korát és azt, hogy családja révén maga is részese volt az üldöztetéseknek, szintén figyelembe vették. A bíróság megállapította, hogy a tanúkat azért nem hallgatták ki, mert közömbösek volt a perben, vagy egyébként is tudták, mit mondtak volna. A népügyész súlyosbításért fellebbezett az ítélet ellen. A Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) fellebbviteli bíróságként 1945. október 31-én tárgyalta az ügyet. A Kecskeméti Népbíróság irataihoz közjegyző előtt tett nyilatkozatokat is csatoltak, gyakorlatilag azon tanúk vallomásait, akiket a Kecskeméti Népbíróság nem hallgatott meg. Az egyik nyilatkozatot Kertész Miksa zsidó borkereskedő és exportőr tette. Kertész tanúsította, hogy az általa több mint húsz éve ismert Szabó a város érdekeit kiválóan képviselte, ezért a közgyűlés egyhangúlag választotta felsőházi taggá. Mint bankelnökkel is jó kapcsolatban volt, Kertész ugyanis igazgatósági tag volt a Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Banknál. A kecskeméti exportot Szabó hitelekkel támogatta, erkölcsi dilemmáit megosztotta Kertésszel a zsidótörvények miatt, ezért le is akart mondani de ő marasztalta, mert a város látta volna a kárát, ha lemond. A zsidó alkalmazottak érdekében mindent megtett Szabó. „A bank zsidó, főleg exportőr ügyfeleinek üzleti és vagyoni megmentésére mindent elkövetett és azok érdekeit 31 Ez a tendencia országosan jellemző volt, Fejtő Ferenc megállapította, hogy „a nagyvállalatok és bankok vezetésében, amelyeknek élére arisztokrata- és dzsentriszármazékokból kiválogatott strómanokat neveztek ki, miközben a tényleges vezetés az eredeti zsidó tulajdonosok kezében maradt.” FEJTŐ Ferenc, 2000. 230. o. Rigó Róbert ______________________________________________________________________________________ 3 66
