Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Apró Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár közművelődési tevékenysége
Iványosi-Szabó Tibor21 igazgató is azt írta az 1977. évi programtervvel kapcsolatban, hogy „önálló rendezvény létrehozására helyiséggondjaink megoldása előtt egyébként sem gondolhatunk. A társintézmények kérését és igényét az eddigiekhez hasonlóan tőlünk telhetőén ki fogjuk elégíteni.”22 Kiállításokat tehát ezután az intézmény nem rendezett, de a közművelődés terén kifejtett tevékenysége kapcsán jelentős eredményekről számolt be az 1976. évi beszámolóban az igazgató. Kiemelte, „hogy intézményünk kezdeményezése révén 5—6 közművelődési és oktatási intézménnyel tartósan és eredményesen dolgozik immár három év óta együtt. [...] Ily módon az átlagosnál magasabb szinten tudunk eleget tenni a közművelődési feladatoknak. Az országos átlagnak megfelelően, vagy annál magasabb szinten támogatjuk az oktató-nevelő munkát, a munkásművelődést, a pedagógusképzést és a széles tömegek történelmi-politikai tájékoztatását. Az Ifjú Történelembarátok Körének munkájára, melyben intézményünknek döntő része van, országosan is felfigyeltek.”23 A tudományos kutatások eredményeinek és a levéltári forrásoknak a publikálása céljából 1975-ben elindult a mostanra 22 kötetet megért levéltári évkönyv, Bács-Kis- kun megye múltjából címmel, amely 2000-től új külsővel évkönyvként jelenik meg. A Forrásközlemények sorozatot 1972-ben indította útjára a levéltár, amely 1973-tól Iványosi-Szabó Tibor szerkesztésében, a mai formájában Tóth Ágnes24 elképzelése szerint - 1996-tól külalakjában is egységesen - jelenik meg. Ebből eddig 10 kötet látott napvilágot. A Levéltári füzetek-nek 1991-től 1999-ig 12 kötete, a Segédletek című sorozatnak 1996-tól máig hét kötete jelent meg. Az önálló kiadványokkal együtt 2000-ig, az intézmény fennállásának 50. évfordulójáig, éppen 50 mü került az olvasók elé. A kiadványokban helyet kaptak a megye és települései történetére vonatkozó tanulmányok, amelyeknek szerzői között a levéltár munkatársain kívül a megye helytörténeti kutatói, egy-egy téma országosan is elismert kutatói, történészei és különböző szakterületek művelői, neves tudósai is közölték kutatási eredményeiket. A kiadványok tartalmi követelményei mellett az esztétikai szempontokat is figyelembe véve, a felelős szerkesztő a kiadványok borítóit külső, grafikus szakemberrel terveztette, a kéziratok nyomdai előkészítését 1991-től az erre a feladatra felvett kollégával végezhette.25 A ’90-es évek második felében, Iványosi-Szabó Tibor nyugdíjba vonulása után, 1996-tól Tóth Ágnes vezette az intézményt. A levéltár folytatta tudományos tevékenységét, de az igényeket figyelembe véve és az új körülmények adta lehetőségeket kihasználva a közművelődési tevékenység más területére fektette a nagyobb hangsúlyt. Továbbra is a levéltár kutatóteremmel rendelkező részlegeiben - Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason, valamint Kecskeméten a Klapka utcai és a Kossuth téri Apró Erzsébet_____________________________________________________________________________________ 21 Dr. Iványosi-Szabó Tibor a levéltár igazgatója volt 1973-1996 között. 22 BKMÖL XXXIV. 1. 570/1976. Az augusztus 31-én kelt levelét a Bács-Kiskun Megyei Tanács VB Művelődési Osztály vezetőjének, Bodor Jenőnek címezte. 23 BKMÖL XXXIV. 1. Intézményi éves beszámoló, 1976. 2. o. 24 Dr. Tóth Ágnes levéltáros 1985—1989-ig, majd igazgatóhelyettes, 1996—2002-ig az intézmény igazgatója. 25 A grafikusművész Zalatnai Pál, a kiadványszerkesztők Szöllősi Béla, Varga Judit és Mudri Andor. 330
