Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Apró Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár közművelődési tevékenysége
Az 1969-es levéltári törvény7 8 már előírta a levéltári alapfeladatok mellett a tudományos kutatás eredményeinek közzétételét, valamint a „népművelési tevékenység segítését”. Ebben az időszakban levéltárunk egykori munkatársai kiállításokat szerveztek, csoportokat fogadtak, ám a korábbi évek közművelődési tevékenysége is figyelemre méltó. Nem hagyhatjuk említés nélkül Garzó József*, Balanyi Béla és Iványosi-Szabó Tibor levéltárvezetök és kollégáik munkáját sem. Az említett törvényi szabályozás előtt is voltak levéltári kiállítások. Ma is kiemelésre érdemesnek tartjuk Garzó József tevékenységét, amit a levéltárban őrzött értékek megismertetése és népszerűsítése érdekében végzett. Az első önálló rendezvény, az 1934. évi Hírős Héten bemutatott levéltár-ismertető kiállítás volt 200 eredeti irattal, amelyről nyomtatott katalógus is megjelent.9 A főiskolai és középiskolai ifjúság évente felkereste a levéltárat. E téren szerzett tapasztalatait így fogalmazta meg a levéltáros: „üdvös hatással van e látogatás ismereteik gyarapítására,”10 A „nem nyilvános” kiállítás, amelyet a diákok körében tartott népszerűsítő előadásaihoz használt, Garzó dolgozószobájában kapott helyet. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár felállítása 1951 végére Leidecker Jenő vezetésével fejeződött be.11 Balanyi Béla12 és Bodrogi Ferenc13 levéltárosok 1954-ben döntöttek az első önálló kiállítás megrendezéséről, amely „Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkjait" címmel március 14-én nyílt meg. Az eredeti okmányokat tartalmazó kiállítás a Megyei Könyvtárral közösen került bemutatásra a szakszervezetek megyei székházában, ahol a szabadságharc irodalmát a könyvtár állította ki. Az egyhetes nyitva tartás alatt 2300 látogató írta be nevét a vendégkönyvbe. „A kiállításon eredeti okmányok tanúskodnak [...] azokról a csatákról, amelyekben a kecskemétiek is harcoltak. Kimutatások és jelentések számolnak be azokról az ember- és anyagi áldozatokról, melyeket a kecskeméti nép hozott 1848—49-ben. Megsárgult honvédlevelek és honvédköltők versei bizonyítják [,..].”14 Rögtön ezután, március 21-én nyílt a Tanácsköztársaság kecskeméti vonatkozású nyomtatványaiból összeállított kiállítás a könyvtár épületében.15 A nagykőrösi Arany János Múzeumban a cegléd-szegedi vasút 100 éves évfordulójára nyílt kiállításhoz a vasút építésére vonatkozó iratok feltárását és feldolgozását végezték el levéltárosok. A tárgyi anyagot a nagykőrösi múzeum adta, a tárlókat a 7 1969. évi 27. sz. törvényerejű rendelet a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról, 6. §-a. 8 Kecskemét város levéltárnoka volt 1912—1950-ig. 9 GARZÓ József, 1934. 16 oldal. 10 BÁL1NTNÉ MIKES Katalin, 1987. 160. o. 11 Dr. Leidecker Jenő tb. főjegyző 1946. októberétől volt Bács-Bodrog megye főlevéltárnoka. O vezette a Bács-Kiskun Megyei Levéltárat 1950—1953-ig. 12 Dr. Balanyi Béla, 1951. július 16-án Nagykőrös város levéltárával együtt került Kecskemétre, mint levéltáros. A levéltár igazgatója volt 1953—1973-ig. 13 Bodrogi Ferenc levéltári főmunkaerőként dolgozott a megyei levéltárban 1953-1959 között. 14 = „Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját...” Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március 20. 1. o. Irta Vági Lajosné az újság címoldalán. A kiállításról fénykép nem maradt ránk, de Balanyi Béla rajzban és írásban örökítette meg a levéltárban folyó munkát, így az 1954-es kiállítást is. BKMÖL XXXIV. 1. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár (1950—1957-ig Kecskeméti Állami Levéltár) Kecskemét iratai. „Napos Oldal” 259. o.; Uo. História Domus 19-20. o. 15 Uo. História Domus 19-20. o. Apró Erzsébet_____________________________________________________________________________________ 328
