Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Szabó Bence: Oktatás- (és) politika. Káderpolitikai kérdések Bács-Biskun megye közoktatásának területén (Az 1950-es évtized fordulója)
célra, bizonyára felettesük nyomásának engedve. Ad abszurdum, a kádernő klerikális kapcsolatai és antidemokratikusnak titulált magatartása miatt a Kiváló Munkás kitüntetés viselésére is méltatlanná vált, így felmentése mellett a kitüntetés visszavonását is kezdeményezte a helyi „érdekképviseleti” szerv ügybuzgó vezetője. Az ügyről ugyancsak értesült baja városi oktatási osztályvezető a felhozott indokokat különösebb vizsgálat nélkül elfogadta és továbbította a felmentési ügyben illetékes megyei hivatalhoz, amely az igazgatónő leváltását és általános iskolai áthelyezését rövid határidővel jóváhagyta. A kegyvesztettség oka és indoka lehetett a módos, földbirtokos családi háttér, kulák rokoni kapcsolatok napvilágra kerülése. Kecskemét I. számú általános iskolája igazgatójának felmentését a vádak alapján „szükségessé teszi kulák volta”.6A A leváltás során egyéb körülményeket nem is mérlegelt a megyei tanács. Hasonló eredménynyel zárult a hajósi iskolaigazgató ügye is, mert „nevezett igazgató osztályellenség, mivel kulák és kuláklistán is szerepel."64 65 Az igazgató kinevezésénél feltehetően már mérlegelték származását, családja 1945 előtti anyagi helyzetét, de minthogy a káder „magatartásában lebecsülte a Pártot és a tanácsot”, így a döntést revideálni kellett. Feltételezhető hogy ez esetben (is) személyes konfliktus, és kevésbé politikai vagy világnézeti ellentétek állhatták a döntés hátterében. _______Oktatás- (és) politika - Káderpolitikai kérdések Bács-Kiskun megye közoktatásának területén Az oktatás közkatonái - tanítók, tanárok A megyei igazgatás az oktatási hierarchia valamennyi szintjén törekedett a pontos, lehetőleg minden lényegi szempontot magába foglaló személyzeti nyilvántartás kialakítására. Ezt a káderutánpótlás és a -tartalékok felkutatásának céljain túl a közoktatás aktuális feladatainak ellátása is megkívánta. Szakmai és politikai jellemzések, felmérések elsősorban az intézményeket vezető igazgató kádereken keresztül érkeztek a „megrendelő” megyei hivatalhoz, esetleg tovább az oktatási kormány- szervhez. A pedagógusokról készített állásfoglalások során súlypontilag kezelték a középiskolai képesítésű tanerőket, amit az iskolai intézményrendszer államosítása, részbeni szétzilálása nyomán előállt szakemberhiány erősen sürgetett. Kézenfekvő megoldásként kínálkozott az alacsonyabb iskolatípusba beosztott tanerők - ideológiai fejlettségtől függő - átirányítása középiskolai oktatási feladatokra. A forrásanyagban fellelhető az oktatási ágazat „megfelelő” munkaerő-elosztásához összeállított jegyzék, amely a beérkezett jelentések egységes szempontú tisztázati példánya.66 Ebben az azonosító személyi adatokon (név, életkor, „állomáshely”) és a szakmai végzettségen túl a legszemélyesebb szociális, családi életviszonyokra, egészségi állapotra vonatkozó bejegyzések szerepelnek: „Feleségével nem él együtt, kislányát tartja el, nagyon szegény [...] beteges, nős, 1 gyermeke van [...] idült alkoholista [,..]”67 A családi körülmények taglalása kitért a politikai kockázatokra, osztályellenség, -idegen származásra, külföldi családi kapcsolatokra is: például „szüleinek 64 BKMÖL XXIII. 11. 61/1951. 65 BKMÖL XXIII. 11.20/1951. 66 BKMÖL XXIII. 11.68/1950. Uo. 67 309
