Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Szabó Bence: Oktatás- (és) politika. Káderpolitikai kérdések Bács-Biskun megye közoktatásának területén (Az 1950-es évtized fordulója)
- a kádermunkát szorosabban az osztályvezető irányítása alá kell rendelni. A személyi kérdésekkel az elkövetkezendőkben az osztályvezető, mint elsőszámú káderes foglalkozik, amelyről nyilvántartást is vezetnie kell. A hivatali vezető kádertevékenységének elsődleges célja a párt és kormány politikájának végrehajtatása a személyi kérdésekben, de feladata a közvetlen - informális - személyes kapcsolatok kiépítése is beosztottaival (érdeklődjék a káderek ügyes-bajos dolgai felől, fogalmaz az utasítás); — a személyzeti osztályvezető irányításával felül kell vizsgálni az oktatási osztály személyzeti csoportjának állományát és szükség szerint intézkedni kell annak átszervezéséről. Az oktatási osztály helyettes vezetőjének posztjára 1951-ben felterjesztett M. az előléptetést elbíráló Népművelési Minisztérium rostáján akadt fenn, amely az ekkor 35 esztendős személyügyi előadó szépen ívelő hivatali karrierjét is megtörte. A megyei vb-től érkező felterjesztést a minisztérium megvizsgálta, de elvetette. Ennek során ugyanis olyan körülményekre derült fény, amelyek végül a káder előadói beosztásából való haladéktalan felmentéséhez, a megyei hivatalból való eltávolításához vezettek. A személyzeti döntés mögött álló indokokat még utalásszerűén sem ismerteti a felettes kormányszerv. Mindössze a vb egyik előadójától származó - a „VKM kiküldötte” által elhangzottakról készült - szűkszavú jelentés, jellemzés alapján lehet az ügy hátterére vonatkozóan következtetni36. Nem ok nélkül vélelmezhető, hogy a jelentés eleve koncepció alapján, a káder reakciós családi kapcsolatainak feltárására és bizonyítására készülhetett. A forrásban lejegyzett vádak szerint a káder apja szociáldemokrata gondolkodású, akit az MDP revíziója során később kivetett a párt. Megállapítást nyert, hogy a káder felesége családi kapcsolatai révén - apósa ezredesi fokozatban szolgáló katonatiszt volt - a reakciós táborhoz húz. Megjegyzi továbbá, hogy a tény, miszerint a káder szakmai és politikai munkájában kifogás nem esett, vélhetően csak családi körülményeinek rafinált leplezésére szolgált. Az összeesküvő- si koncepció alapján a jelentő egy másik eljárás alá vont tanulmányi felügyelő ügyével is összekapcsolta az esetet, aki állítólag a miniszterhelyettes Jóború Magdát37 kuláknak, megalkuvónak nevezte. A vezetői beosztásra jelölt hivatalnokot végül a megyei vb „elsüllyesztette”, a kecskeméti tanítóképző intézethez helyezte át, mint középiskolai tanárt. Az 1951-től önálló hivatalként felálló Népművelési Osztály tevékenységét, így kádermunkáját is érték komoly bírálatok a megyei végrehajtó bizottság részéről:38 elmaradtak a hathatós intézkedések a káderproblémák orvoslására; az osztály nem megfelelően tájékozott a megye oktatási-kulturális helyzetéről; a népművelők tevékenysége a kijelölt feladatkörüktől eltért, illetve annak eredményessége kevésnek 36 BKMÖL XXIII. 2/c. 0062-55//195I. 37 Jóború Magda (Csáktornya, 1918. október. 1. - Budapest, 1982. 03. 19.), pedagógus, könyvtáros, művelődéspolitikus. 1946-47 folyamán a Zrínyi Ilona Népi Kollégium igazgatója, majd a Magyar Kommunista Párt Nőtitkárságának vezetője, később a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének főtitkára. 1950-től 1958-ig az Oktatási Minisztérium miniszterhelyettese. Révai Új Lexikona. 10. kötet. Szekszárd, 2002. 769. o. 38 BKMÖL XX11I. 1/a. 119/1953. VB. határozat. 1953/5. k. 12-13. o. _______Oktatás- (és) politika - Káderpolitikai kérdések Bács-Kiskun megye közoktatásának területén 3 01
