Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Gyenesei József: AZ 1934-es Csonka-Bácska dalosverseny története
ezüst dohányzókészletet kapott.69 A B. csoportban első helyezett Bátmonostori Községi Dalárda egy serleget és egy kék-fehér selyemzászlót nyert. A másodikaknak járó díjat, Baja város zászlóját és a Bajai Daloskor kelyhét a Csátaljai Dalárda kapta. A nagybaracskaiak egy arany, a csávolyiak egy ezüst lírát, a györgypusztaiak egy aranykoszorút vehettek át.70 Záróbeszédében Dobosi Elek igazgató megköszönte a dalosok nemzeti munkáját, majd Dalmady versének sorival lelkesítette a teremben ülőket.71 Az este 6 órától kezdődő közös társas vacsorán a bácsalmási és a jánoshalmi dalosok kivételével valamennyi kórus tagjai részt vettek. Míg azonban az előbbiek igazoltan voltak távol, hiszen a szereplő bácsalmási leányok mamái azzal a feltétellel engedték el gyermekeiket, hogy azok a délutáni vonattal hazaérkeznek, addig a jánoshalmiak - úgy tűnik - egyszerűen csak fittyet hányva a közösségi érzésre az együttes ünneplés, nótázás, beszélgetés helyett mozielőadáson vettek részt, annak ellenére, hogy mozgóképszínház településükön is működött.72 A verseny sikerességét jelezte, hogy Baja város kisgyűlése elismerése jeléül és buzdításként 100 pengő tiszteletdíjat ajánlott meg az idegenforgalmi hivatal részére.73 Az eseményt követően Madarász a résztvevő csapatok községi elöljáróságaihoz címzett levelében így értékelte a történteket: „Isten segítségével túl vagyunk a külsőségeiben is festőién szép, de tartalmi értékében minden esetre páratlanul sikerült dalversenyen. A magyar nemzeti kultúra eme első elindulásának sikere a résztvevők, a közreműködők áldozatos munkájában öltött testet. Jól tudom magam is, hogy a magyarság szent ügyének szolgálata nem erény, de hazafiúi kötelesség. Mégis örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy hálámat és köszönetemet ezúttal is kifejezzem Neked és Rajtad keresztül községed minden egyes tagjának, aki az ügynek szolgálatában állott, abban segítőleg közreműködött, s akik azon megjelenni szívesek voltak. Kérlek, hogy e köszönő szómat és hálámat közöld mindazokkal, akiket illet.”74 A Csonka-Bácska dalosverseny jövőjéről szólva pedig az alábbiakat írta: „Kezdet volt, amelynek folytatása lesz minden esztendőben egyszer legalább. Baja város megnyilatkozott közvéleménye szerint jó és gyönyörű volt ez az újonnan kitermelt magyar nemzeti dalünnepély. De mert a jónál is jobbat szeretnék produkálni a jövőben, épp azért nagy tisztelettel arra kérlek valamennyiteket, szíveskedjetek észrevételeiteket, tapasztalataitokat velem mielőbb közölni s férfiasán rámutatni a hibákra is, mert azoknak a jövőben való kiküszöbölését csak ekképp tudnám eredményesen eszközölni. A magyarok Istene legyen velünk továbbra is, hogy jó munkát végezhessünk a szebb jövőért. Úgy legyen/”75 69 A bajai Izraelita Nőegylet által felajánlott zászlót és az ébenfából készült karmesteri pálcát a mai napig büszkén őrzi a szeremlei református egyház. Az előbbi információra és a dalárda működésére vonatkozóan részletesebben lásd: KÖTHENCZ Kelemen: A Szeremlei Református Dalárda működése I—III. In: Bajai Honpolgár 2009. január 6-9. o., február 6—8. o., március 15—17. o. 70 „Impozánsan sikerült a Bácskai Dalosverseny”. Bajai Újság, 1934. márc. 6. 2-3 o.; Borbíró Ferenc polgármester a frissen alakult Györgypusztai Dalárdának lelkesedésükért, valamint buzdításul 20 pengőt adományozott. BKMÖL IV. 1427. 19/1934. if. 71 Dobosi Elek a bajai Tanítóképző Főiskola igazgatója volt. 72 BKMÖL IV. 1427. 90/68/1934. kig.; 102/1934. if. 73 Uo. 90/51/1934. kig. 74 Uo. 21/1934. if. 75 Uo. Gyenesei József __________________________________________________________________________________ 2 74
