Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Apró Erzsébet: Adalék a miasszonyunkról nevezett kalocsai iskolanővérek szabadkai iskoláinak történetéhez
1934/1935-ös iskolaévig magyar és szerb tagozatok is voltak. Ezt követően 1941-ig csak szerbhorvát osztályokban folyt az oktatás.43 Az 1932/33-as anyakönyv szerint „szerbhorvátszlovén” nyelvet tanultak a diákok.44 A két világháború közötti időszakban, 1928-ban bővítették a zárdaépület udvari emeletes szárnyát.45 Az 1941/42-es iskolai évben az intézet a magyar nyelvű katolikus tanítás és nevelés központja lett. Az elemi és polgári iskola mellett 1941-ben líceum-tanítónőkép- zővel bővült. Felállításához a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1941. december 23-án kelt (200 286/1941. V. 3. ü. o. számú) rendeletével járult hozzá.46 A líceum az 1938: XIII. te. értelmében gyakorlati középiskola volt, amely a tanítóképző elvégzésére is előkészített. A líceum a gyakorlati életre nevelt, olyan ismeretek birtokába igyekezett juttatni növendékeit, amelyeket közvetlenül az életben hasznosíthattak. Nem hivatásra, hanem az élethivatások egész sorára készített elő. Egyetlen irányban sem szakosította tanulmányi anyagát, nyitva hagyta több irányban a pályaválasztás lehetőségét. Líceumba a polgári iskola elvégzése után kerültek a tanulók. Az iskola neve a bélyegzőlenyomaton „Miasszonyunk Iskolanővéreinek rk. kalocsai Tanítóképzője Szabadkán - 1941”. A szabadkai Közgyűlés (12 908/kig., 59/kgy. 1942) véghatározatával tudomásul vette a Kalocsán működő nagy múltú katolikus tanítónőképzőnek Szabadkára hozatalát. A líceum-tanítónőképző szervezésével és vezetésével az Egyházi Főhatóság (939/1941 sz. intézkedésével) Báli Mária Ildefonsa nővért bízta meg, aki helyettes igazgatói minőségben folytatta munkáját. Igazgatója a kalocsai tanítónőképző igazgatója, dr. Erdős József lett.47 Az intézetben az 1941/1942-es tanévben összesen 530 leány végzett: a líceum- tanítónőképzőben 66, a polgári leányiskolában 267, az elemi népiskolában 197 tanuló. A líceumban 7-en, a polgári iskolában 11 -en, a népiskolában pedig 7-en oktattak, természetesen voltak, akik mind a három intézménytípusban is tanítottak.48 A polgári iskolában az I. és a II. osztály a tanulók magas száma miatt (81-85 fővel) párhuzamos osztállyal indult, a III.-ban 60, a IV.-ben 53 tanuló volt, összesen 279-en iratkoztak be 1941/1942-ben. A tanulók megoszlása anyanyelv szerint: magyar nyelvű délvidéki 170, a csonka országból jött 57, német 24, bunyevác 40. Vallás szerint: római katolikus 255, más vallású 19. Lakóhely szerint: helybeli: 174, vidékről _____Adalék a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek szabadkai iskoláinak történetéhez 4 3 SZTL F. 440. 33-47. k. Iskolai anyakönyvek 1921/1922-1934/1935. Az 19920/21-es iskolaév anyakönyvén a pecsét: „ZAVOD SKOLSKIH SESTARA OD »NOTRE DAME« MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT 1SKOLANÉNÉK INTÉZETE SUBOTICA 1874”. 44 SZTL F. 440. 48-49. k. 1932/1933 - 1933/1934. iskolaév anyakönyve. 45 SZTL F. 047. Senat grada Subotice. Inzinjerski ured, inz. 2290/1928. folija 4a, 5a, 6a. Helyszinrajz, homlokzat és alaprajz. 46 BKMÖL Vili. 64. A Miasszonyunkról Elnevezett Kalocsai Iskolanővérek Szabadkai R. Kát. Le- ánylíceumának iratai 1941-1944. (a továbbiakban: Vili. 64.) (0,03 ifm). 1. Levelezés. Iktatott iratok, 89/1941-42. Alakuló értekezlet jegyzőkönyve. 1941. nov. 11.; 123/1-3/1941-42. Egyházi iskola alapításáról az érsek és a minisztérium közötti novemberben folytatott levelezés. 47 ÉVKÖNYV, 1942. 15. o. 48 Uo. 13-14. o. 23
