Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Apró Erzsébet: Adalék a miasszonyunkról nevezett kalocsai iskolanővérek szabadkai iskoláinak történetéhez

Az apácák iskolájának létesítése körül szerepe volt még Mamuzsich Mátyás18 prépost plébánosnak, aki az iskola igazgatója és iskolaszéki tag is volt, és Szabadka város községi jellegű iskoláiban a vallásoktatás terén tevékenykedett. Rajta kívül Lux János19 csantavéri esperes-plébános, egyházkerületi tanfelügyelő is megemlítendő,20 aki az 1870-es években írt jelentéseiben többször rámutatott a hiányos tanítás kárára, az iskolák elhanyagolt állapotára és a leánygyermekek nagyfokú mellőzésére.

A Miasszonyunkról Nevezett Iskolanővérek 1874-ben a városi hatóság ellenkezése dacára miniszteri rendelettel telepedtek meg Szabadkán, és nyitották meg 6 osztályú elemi és felső leány tanodájokat,21 amelybe valláskülönbség nélkül járhattak a tanulók.22 Az iskola a vármegyei tanfelügyelő ellenőrzése alatt állt, a tanítás pedig a püspöki tantervhez alkalmazkodott. Az apácák a várostól segélyben nem részesültek, a XIX. század végén csupán a tantermek fűtésére kaptak tűzifát.23

Haynald Lajos bíboros érsek az 1873. december 11-én kelt „Alapítványi Okirat” szerint a Miasszonyunkról címzett iskolás nővérek számára zárdát építtetett, abban kolostori leányiskolát nyitott.24 Az érsek vállalta a felállítandó árvaház védnökségét is, és részt vett az intézet ünnepélyes megnyitásán, amelyet 1874. szeptember 20-án tartottak. A magas rangú egyházi méltóság illő fogadásáról gondoskodva, Lénárd Máté25 Szabadka főispánja azzal a kéréssel fordult Mukits János26 polgármesterhez,

Apró Erzsébet__________________________________________________________________________

18 Mamuzsich Mátyás (1847. október 22. - i900. szeptember 28.) LUKÁCSI István. 1901.4. o.

19 Lux János (Szabadka, 1824. február 24. - Csantavér, 1885. november 28.).

20 PÁLINKÁS József, 1974. 103-106. o.; KFL. I. 3. b. Szabadka. Isk. pr. 28./1-1873. Szabadkai kerület iskoláinak látogatásáról szóló jelentése 1873. január 22.; Tanügyi értekezlet jegyzőkönyve 1873. június 27-én, illetve 1877. május 25-én; isk. pr. 11 ,/7. 1884. Szabadkai kerületbeli iskolák látogatásáról esperesi jelentés, a Főtisztelendő Érseki Főtanfelügyelő Hivatalnak. Lux János, kerületi tanfelügyelő esperes. Csantavér, 1884. július 10.

21 1VÁNYI István, 1892. 429. o.

22 Uo., 1892. 429. o. Az 1889/1890-es iskolaévben a 6 elemi osztályba 353 és a két felső osztályba 25 leány járt.

23 IVÁNYI István, 1892. 429. o.

24 BÁLI Mária Ildefonsa (szerk.), 1942. 10. o. Az alapító egyesület szándéka: „A Szabadkai Első Nőegylet [...], - ezen okirat erejénél fogva a szabadkai 12503. sz. tkjk-ben A 1. 4713 hrsz. 4683 sz. sorszám alatt felvett és a Szabadkai Első Nőegylet tulajdonát képező házat a hozzá tartozó 859 négyszögölnyi belietekkel együtt, mint »római kalh. nőiskola-alapítványt« az Iskolanénék vezetése alatt álló szabadkai római katolikus nőtanodának és a vele összekapcsolt árvaintézetnek teljes tulajdoni joggal átadja, úgy, hogy ez a ház és telek örök időkre csakis a római katolikus iskola céljait szolgálja, és az ingatlant az alapítványtevő Szabadkai Első Nőegylet sem el nem idegenítheti, sem meg nem terhelheti, sem pedig az a kitűzött célon kívül másra, mint római katolikus nőiskolái célokra a kalocsai érsekmegyei hatóság beleegyezése nélkül nem fordítható, s az alapitványozó beleegyezését adta, hogy a tulajdonjog »az Iskolanénék vezetése alatt álló szabadkai róm. kát. nőtanoda« javára bekebeleztessék.

25 Lénárd Máté (Szabadka, 1816. - Tihany, 1895.), tb. aljegyző, levéltárnok, főügyész. 1867—1872-ig Szabadka polgármestere, majd Szabadka, Zombor, Újvidék, Baja főispánja.

26 Mukits János (Maria Theresiopolis, 1814. - Szabadka, 1887. május 14.).

20