Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Apró Erzsébet: Adalék a miasszonyunkról nevezett kalocsai iskolanővérek szabadkai iskoláinak történetéhez

A zárdaiskola életéről, egy iskolás emlékeiről Zimmer Sarolta emlékiratában is olvashatunk.4

Tanulmányom az iskolás nővérek szabadkai működéséről és iskoláiról ad rövid történeti összefoglalót.

Apró Erzsébet__________________________________________________________________________

Előzmények

A nőnevelést Szabadkán is fölöslegesnek tartották még a XVIII. század második felében is. A katolikus és a szerb elemi iskolákba a leányok a fiúkkal vegyesen jártak, de csak elenyésző számban, és csak az alsó 1-2 osztályba. így az 1780-1790-es években a beltéri iskolákban a legjobb esetben sem volt a számuk több 20 tanulónál.5 A belvárosban 1798-ban már önálló egy osztályú leányiskola is volt, amelybe főleg német szülők leányai jártak. Az 1833/34-es tanévben már 87 leány járt a belvárosi leányiskolába, 1848-ban pedig 191.

Az 1860-as években a külvárosokban is önálló leányiskolákat állítottak fel, így a VI. körben kettőt is, továbbá az V., a VIII. és a Szt. György városrészekben. A Rókusbán és a IV. körben a leányok még vegyesen jártak a fiúkkal.6

Az 1868. évi népiskolai törvény7 életbelépése után 2-ről 4 osztályúra bővült a leányiskola, 2 tanítóval. Az iskolaszék 1870 szeptemberében a leányiskolákba 14 nőt választott meg tanítónak, ekkor, 1870/71-ben a városban már összesen 11 helyen működött leányiskola. Külön elemi leányiskolaként funkcionált - 4 osztállyal, egy teremben, egy tanítónővel - a tanítónőképző intézethez csatolt gyakorlóiskola, amely a tanítónőképzővel együtt nyílt meg, és 1871. november 27-től 40-60 leányt fogadott be.8 Az 1870/71-es tanévben a városi iskolák tíz iskolakerületbe voltak osztva, ösz- szesen 40 iskolateremben 1828 tanulóval (1089 fiúval és 739 leánnyal). Ezt követően 1890-ig az iskolák és tanítók száma nem sokban változott. A városnak 1870-ben 56 323, 1890-ben pedig már 79 526 lakosa volt.9

A Szabadka tanintézményeiről és tanulóiról készült kimutatások10 alapján a városban 1876-ban összesen 44 tanteremben működtek elemi iskolák. 1879-ben 41 tanterem volt a városban, 7 a tanyákon, 1897-ben a tantermek száma a városban 61- re, a tanyákon 19-re emelkedett. 1906-ban a városban 72, a tanyákon 31 tanteremben, 1907-ben 75 községi, 2 illetve 8 hitfelekezeti, 1 állami, valamint 43 iskolai tanteremben folyt tanítás. A felső népiskolák számára 1878-ban 5, a polgári iskola számára

4 DAMJANOVNÉ ZIMMER Sarolta, 2003.

5 IVÁNYI István, 1892.426. o.

6 Uo. 428. o.; KFL I. 1. Kalocsai Érseki Hivatal, a. Egyházkormányzati iratok. Iskolai iratok. Szabad- ka. 1862/63. „Szabadka sz. k. város fö elemi négy osztályába és a belvárosi leány két osztályába járó növendékeknek érdem szerinti osztályzata, valamint a külvárosi alelemi iskolák, tanya iskolák és a városi kisdedovodák statisztikai kimutatása az 1862/63-ik tanévben. Igazgató: Schiessler Gyula M. Szabadkán, 1863.”\ KFL I. 1. a. Iskolai iratok. 1872. „Tanodalátogatás Szabadkán. [...] Szabadka: A tanköteles gyermekeknek csak harmadrésze járhat iskolába

7 1868. éviXXXVHI.tc.

8 IVÁNYI István, 1892. 428-429. o.

9 Uo. 404-405. o.; PÁLINKÁS József, 1974. 65. o.

10 LAKATOS Andor (szerk.), 2002. 392. o.

18