Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kemény János: A bajai Liszt Ferenc Kör története (1926-1949)
Kemény János A BAJAI LISZT FERENC KÖR TÖRTÉNETE (1926-1949) Bevezető Az alábbi tanulmány hat fejezetben kísérli meg áttekinteni a Bajai Liszt Ferenc Kör 24 éven átívelő nívós, szerteágazó zenei tevékenységét. A fejezetek a következők: 1) A Liszt Ferenc Kör megalakulása; 2) A Liszt Ferenc Kör közgyűlési és választmányi ülési jegyzőkönyvei; 3) Helyi lapok beszámolói az egyesületi munkáról, hangversenyekről; 4) A kör lapja, a Filharmónia; 5) A kör zeneiskolája; 6) Meghívók a Liszt Ferenc Kör rendezvényeire. Az első fejezet rövid áttekintést ad a Baján az 1920-as években működő zenei egyesületekről, és szól a Bajai Liszt Ferenc Kör megalakulásáról. A második, és egyben legrészletesebb fejezet az egyesület közgyűlési és választmányi ülési jegyzőkönyvei alapján ismerteti a zenei évadok terveit, a kör működését és a működés nehézségeit. Ez a fejezet a tervezett zenei események címe és időpontja mellett számos világ- és országos hírű művész nevét tartalmazza. Az említett személyekről a lábjegyzetből tájékozódhat az érdeklődő. A jegyzőkönyvek a tervezett műsorok megvalósulásáról legtöbbször nem tesznek említést. A jegyzőkönyvi bejegyzések a kör történetét időrendben, a tervek és beszámolók folyamatában mutatják be, és mint ilyenek - amellett is, hogy több évből hiányoznak -, a kör működésének legfontosabb dokumentumai. A tervek megvalósulását a harmadik, negyedik és hatodik fejezetből ismerheti meg az olvasó. Ezek a fejezetek újságcikkek, műsorismertetések és meghívók alapján tájékoztatnak a koncertek időpontjáról, szereplőiről és sikerességéről. Az ötödik fejezet a kör zeneiskolájáról szól, amely a maga nemében egyedülálló. Elsősorban azért, mert egy egyesület ritkán volt olyan helyzetben, hogy iskolát tudjon fenntartani. A Liszt Ferenc Kör pedig ezt tette. Az iskola indulása - amely egybeesett az 1929— 1933-as nagy gazdasági válság kezdetével -, a kör számára a különféle támogatások ellenére súlyos anyagi terhek (épületfenntartás, tanárok fizetése, hangszerek, kották beszerzése stb.) vállalását jelentette. A zeneiskolát — amelynek keretében egy évig zenei óvoda is működött — 1941-ig tudta működtetni az egyesület, ekkortól városi fenntartásba került. Az egyesületek működését alapszabály foglalta egységes keretbe, amely belügyminiszteri jóváhagyás után lépett hatályba. Az alapszabály rögzítette az egyesület nevét, működési körét, célját, a cél megvalósításának eszközeit, szervezeti felépítését, tisztségviselőinek feladatait stb. Sajnos, a Bajai Liszt Ferenc Körnek sem az alapszabálya, sem a jegyzőkönyvekben említett módosításai nem maradtak ránk, így ezek közlése nem állt módunkban. 132
