Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Sarlós István: Mezőgazdasági egyesületek kulturális tevékenysége Baján a két világháború között
ta udvarát elárusítóhelynek.10 11 Az egyesület 1929. március 3-án tartott közgyűlésén megszervezték az alosztályokat. A baromfi alosztály vezetője Gugánovics Dezső, a galamb alosztályé Hajas Lajos, a nyúl alosztályé Lelbach Oszkár lett." A továbbiakban az érdemi-szakmai munkát ezek az alosztályok végezték. Az egyesület gazdasági aktivitását mutatja, hogy 1930-tól beszerző és értékesítő alosztályt is szerveztek, valójában itt intézték az adminisztrációt.121931-ben a gazdasági válság és a termelők szövetkezetekbe tömörülése végett életre hívták a szövetkezeti alosztályt is.13 1928- tól vezették az egyesület közgyűlési jegyzőkönyvét, amelynek első lapjain az akkori elnök, Manhold Jenő felrótta a tagoknak, hogy érdektelenségük miatt az egyesület csak papíron létezik, de ez innentől kezdve másként lesz. Manhold beváltotta ígéretét, 1935-re az egyesület országos elismertségre tett szert. A város által biztosított irodahelység jótékony hatással volt az egyesületi életre is. Az 1929. október 27-én tartott közgyűlés határozatott hozott a rendszeres fogadóórákról. November 1-jétől minden hét vasárnapján 10-12 óra között a kijelölt egyesületi tagok várták az érdeklődőket.14 Nagy Lajos elnöknek az első fogadóórákra nagyon nehezen sikerült összeszednie a kívánt személyzetet, de 1930 második felétől a fogadóórák sikeresnek mondhatók, átalakultak vitaelőadásokká és szakmai fórumokká.15 A „fogadóórák” látogatottsága fokozatosan nőtt, az idő rövidsége miatt egyre több napot jelöltek ki a szervezett eszmecserére. 1931-től kedden és pénteken 17—19 óra között, valamit szerdán, szombaton és vasárnap 8-12 óra között voltak a „hivatali órák”.16 Az állandó irodahelység lehetővé tette az országos szaksajtó beszerzését az egyesület számára. Hivatalos lapnak a Bácskai Gazdák Lapját rendelték meg, de emellett minden szakosztálynak külön folyóirata volt. A Baromfitenyésztők Lapját a baromfi alosztály, a Magyar Házinyúltenyésztők Lapját a házinyúl alosztály, az Aprójószágot a galamb alosztály járatta. Az egyesület folyóirat-gyűjteménye az 1929. december 29-i közgyűlésen tovább gyarapodott, ugyanis dr. Oláh Béla állatorvos felajánlotta a Baromfi és Tojást az egyesületnek.17 * A szakkönyvek is szép számban kerültek be az egyesület könyvtárába, az 1929-es vagyonleltárban 14 volt, ami az 1935-ös megszűnésig 50-re bővült.IS Ehhez nagyban hozzájárult a mezőgazdasági minisztérium ingyenes szakkönyvprogramja is. Az 1929. május 5-én tartott közgyűlés saját egyesületi lap indításáról határozott Értesítő címmel.19 A havonta megjelenő folyóirat elsősorban a tagok számára kínált publikációs lehetőséget tenyészési tapasztalataik megosztására. A lap szerkesztője 10 BKMÖLX. 101. 1. kötet. 3.0. 11 Uo. 5. o. 12 Uo. 38. o. 13 Uo. 41. o. 14 Uo. 22. o. 15 Uo. 37. o. 16 Uo. 46. o. 17 Uo. 29. o. ls Uo. 2. o. és 97. o. Az egyesület jegyzőkönyvei nem tartalmazzák a részletes vagyonleltárt, de a szakkönyvekre mindkét esetben kitértek. 19 Uo. 20-21. o. Sarlós István______________________________________________________________________________________ 122
