Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Cseri Gábor: Református egyesületek Kiskunhalason a XX. század első felében
céljáról és rendeltetéséről. Hangsúlyozta azt, hogy milyen nagy szükség van erre az intézményre, mivel: „Itt nyílik alkalma mindenkinek, hogy azokat az elme termékeket, amelyeket produkál nyilvánosság elé hozza.”. A megválasztott tisztviselők a következők voltak: elnök Gulyás Sándor tanár, a VIII. osztályból: alelnök, főtitkár, főjegyző, főkönyvtáros, ellenőr, a VII. osztályból: pénztáros, altitkár, aljegyző, al- könyvtáros. A rendes tagok száma 62 (VII-VIII. osztályosok), a pártoló tagok száma 55 (V-VI. osztályosok) volt.63 A szavalatokat jegyzőkönyvi dicsérettel, egyszerűen „elfogadtatott”, „tudomásul vétetett”, „elvetett” kategóriákkal minősítették. A prózai pályázatok legnagyobb része a magyar irodalomhoz, magyar történelemhez kapcsolódott. Ha szerényebb számban is, de a századfordulótól természettudományos témák is felbukkantak. Ezek száma a második világháborút megelőző években nőtt, mikor is az önképzőköri munka szakosztályokban folyt.64 Az alábbi bírálat egy versmondás után történt 1929. november 10-én: „...ebben a szavalatában az eddiginél jobban szerepelt s igazi Ady szavalatot mutatott. Bár voltak hibái is, a fátyolos hang és kissé túlzott pózok. Már magában az is, hogy sokkal jobban szerepelt, mint eddig, megérdemli, hogy első fokra ajánlják [...] megjegyzi, hogy a szavaló énekelt, sok helyen halk volt, mert azt hitte, hogy ezzel lehet legjobban bánatot kifejezni, s ezzel néhol annyira túlzásba ment, hogy nem lehetett érteni, hogy mit mond, másodfokra ajánlja.” A kör a szavalatot egyszerűen elfogadta.65 Az önképzőkörben rendes, rendkívüli és díszüléseket tartottak. Legtöbbször jeles író, költő, történelmi személyiség életével, munkájával összefüggésben került sor rendkívüli összejövetelre. Minden tanévben legalább két díszülés volt. Március 15-ét hagyományosan díszülés keretében ünnepelték meg. A tanévzáró díszülésen az évi munka értékelése folyt. Az önképzőkör tagsága évente műkedvelő előadást is rendezett, kívülállókat - főleg leányokat - is bevonva. Az önképzőkör tagjai közreműködtek a város egyéb kiemelkedő rendezvényein is.66 A kör követte a mindennapi élet eseményeit is, a politikát és népéletet, amint azt az alábbiakban szemléltetni fogjuk. 1937. október 17-től - a jegyzőkönyv szerint - az ülések első pontja a „Hiszekegy” elszavalása (éneklése) volt.67 1938. január 13-án erdélyi s egyben IV. rendes gyűlést tartottak. Előadást tartottak az Erdélyi Szépmíves Céhről és az Erdélyi Helikonról, magyar nótákat énekeltek, referátum hangzott el a magyar kisebbség helyzetéről, és felolvastak Nyíró József műveiből.68 1938. október 30-án „Hív a falu” címmel tartott felolvasást Modok Gy. Kálmán VII. osztályos tanuló. „Sokan azt hiszik, hogy a falu így fest, akácfák, muskátli, harangszó, csend, nyugalom, kolomp. Közelebbről nézve azt látjuk; gondterhelt arc, fájó derék, földbesüppedt házak, beteg gyerekek. Ennek oka a nagybirtok. Hiába 63 BKMÖL Kkh. R. X. 70. III. kötet 1929-1938. 1929 szeptember 14. alakuló ülés. Az önképzőkört vezető elnökök mindannyian a magyar nyelv és irodalom tanárai voltak. 64 GSZELMANN Ádám, 2004. 123. o. 65 BKMÖL Kkh. R. X. 70. 111. kötet . III. rendes gyűlés, 1929. november 10. 66 GSZELMANN Ádám, 2004. 122-124. o. 67 BKMÖL Kkh. R. X. 70. Hl. kötet. 68 Uo. 1938. január 13. __________________________________Református egyesületek Kiskunhalason a XX. század első felében 1 11
