Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Cseri Gábor: Református egyesületek Kiskunhalason a XX. század első felében
Paczolay Győző látta el. Az ügyész Dr. Kathona Mihály5, a pénztárnok Ván Balázs volt.6 1927-ben a kör tagjai gyűjtést kezdeményeztek székház építésére, ennek eredményeként, valamint az egyház támogatásával 1929-ben fel is épült a református egyesületi ház, amely ezen túl a gyülekezet minden egyesületének otthont adott. Az ünnepélyes átadás 1929. december elsején történt meg. A főrendező dr. Kathona Mihály volt, a sikeres rendezvény bevételéből fedezték az épület bebútorozását.7 1936-ig csak a pénzügyeket ismerhetjük meg a levéltári iratokból. Az első megmaradt választmányi jegyzőkönyv az 1936. február 14-én tartott tisztségviselő-választásról számol be. Ezen választották meg díszelnöknek Pataky Dezső és Szabó Zsigmond nagytiszteletü urakat, elnöknek dr. Gusztos Károly helyettes polgármestert, alelnöknek Nagy Istvánt és Paczolay Istvánt, ügyésznek dr. Kathona Mihályt, pénztárnoknak Kocsi Lászlót, jegyzőnek Komlós Istvánt, titkárnak Paczolay Győzőt, ellenőrnek Kiss Károlyt és dr. Fülöp Sándort, számvizsgálónak Mészáros Jánost, Sáfrik Kálmánt és Szili Jánost, könyvtárosnak Gargya Lászlót, háznagynak Füle Sándort, karnagynak Frölich Lajost. A választmányi tagok száma 17 fő volt.8 Az említett ülésen Paczolay István alelnök jelentette, hogy Sütő József reálgimnáziumi tanár a tél folyamán a kör termében a Keresztény Ifjúsági Egyesülettel (K1E) együttműködve helyesírási tanfolyamot rendezett, amely igen eredményes és látogatott volt. Majd Nyárándy Béla kereskedelmi tanár tartott kereskedelmi könyvelői tanfolyamot, 50 hallgatóval.9 Az 1936. április 23-ai választmányi ülésen kiderült, hogy a március 15-iki műsoros est tiszta jövedelme 101,74 P volt,10 11 az 1936. június 10-ei ülésen pedig, hogy a Szigligeti Ede „Szökött katona” című müvéből tartott műkedvelő előadás bevételeként 137,32 P jött össze." 1936. november 20-án tárgyalták a kiskunhalasi református lelkészi hivatal átiratát, amelyben „nevezett a presbitérium felfüggeleti jogának biztosítása céljából a Kör alapszabályai módosítását kívánja". A választmány megállapította, hogy „a Kör nem vallásos egyesületnek alakult a működésében is református jellegének kiemelése mellett társadalmi egyesületnek vallja magát. Alapszabályait a M. Királyi Belügyminisztérium hagyta jóvá, de jóváhagyta 125/1926. sz. alatt a presbitérium és a főCseri Gábor ______________________________________________________________________________________ 5 Dr. Kathona Mihály (1892-1959), jogász, polgármester. 1895-ben kerül Halasra családjával, 1923— 1939-ig a város főügyésze, majd polgármestere, 1944 októberéig. A gettók felállítását vonakodva fogadta. A szovjet csapatok bejövetele után több hónapra börtönbe került Kecskeméten és Kalocsán, elítélték, majd a vele szembeni sok kegyetlenkedés után felmentették. Szabadon bocsájtása zsidó emberek közbenjárására történt meg, s mint később kiderült, a deportáló vagonokat is később indították el. 1952-ben házukat államosították, Kathonát ekkor egy zsidó család fogadta be, náluk élt feleségével és kislányával haláláig. L.: LEHÓCZKY György, 2002. 52-54. o. Vö.: VÉGSŐ István- S1NKÓ Balázs, 2007. 243. és 247. o. 6 MOLNÁR Gizella, T., 2005. 382. o. (Az alapszabály nem található meg a levéltárban.) 7 Uo. 8 BKMÖL Kkh. R. X. 69. 1936. február 14-i választmányi ülés. 9 Uo. A református gimnáziumban diákjai az országos Soli Deo Gloria (SDG) diákszervezetben és a diákok más református ifjakkal a Keresztény Ifjúsági Egyesület (K1E) helyi szervezetében is tevékenykedtek. MOLNÁR Gizella, T., 2005. 384. o. 10 BKMÖL Kkh. R. X. 69. 1936. április 23-i választmányi ülés. 11 Uo. A továbbiakban egy-egy „bevételhozó” eseményt emelünk ki a fontosabb történések mellett. 102
