Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - SARLÓS ISTVÁN: BAJA VÁROS MEZŐGAZDASÁGI NAGYBIRTOKAI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

val, amely 1941-re 32 309-re gyarapodott, nem tartozott Magyarországon a legnagyobbak közé. Baja közigazgatási és gazdasági jelentőségét mutatja az a tény, hogy törvényhatósági joggal felruházott város volt már a dualizmus alatt is. A város gazdasági fejlődése a XIX. század végén már megtorpant, a gabonakereskedelem útvonalának áthelyeződése következtében lassú hanyatlásnak indult. Ennek ellenére a megváltozott politikai viszonyoknak köszönhetően az 1920-as évek elején Baja nagyvárosnak mondható. Észak-Bácska meghatározó települése volt, ennek megfelelően megyeszékhelyé vált. Zomborból ideiglenes jelleggel költöztették ide a vármegyei hivatalokat. Az első Jugoszlávia megszűnésével a vármegyei hivatali apparátus 1941 nyarán visszatért eredeti helyére, Zomborba. Baja város helyzetét tovább nehezítette az 1920-as években, hogy főterétől 180 méterre nyugatra már Pest-PilisSolt-Kiskun vármegye terült el,

6 így a gazdaságilag már szervesen hozzá tartozó részeket, mint a sugovicai kikötőt, a dunai rakodót, a vasútállomást, a vele szervesen egybeépült Bajaszentistvánt nem innen igazgatták. A tarthatatlan állapotokat felismerve 1929-ben népszavazást kezdeményeztek Bajaszentistván hovatartozásáról, ezen egyhangúan a Bajához való tartozásra szavazott a község lakossága. A két települést ennek következtében 1930. november l-jén egyesítették.

7 A város birtokstruktúrája Egy terület mezőgazdaságának elsődleges meghatározó tényezője a birtokstruktúra. A mezőgazdaságban érvényes a méretgazdaságosság elve, de vannak speciális piaci lehetőségek, amelyeket kihasználva egy kisbirtokos is kényelmesen megélhet a földje jövedelmeiből. A két világháború között Magyarországon még döntően a hagyományos szántóföldi gabonatermesztés folyt, ezért is lényeges a birtokkoncentráció vizsgálata. (1. táblázat) Baja a maga 34 451 hold területével lakosságához mérten nagy területű városnak számított. A település elhelyezkedéséből következően hasonlít a nagy legelőkkel rendelkező alföldi mezővárosokra, de Baja várossá fejlődésekor a térségben nem az állattenyésztés volt a meghatározó gazdasági ágazat, ezért a tőle keletre elhelyezkedő „nagyvárosoknál" sokkal kisebb a területe, de sokkal nagyobb, mint a korabeli kereskedővárosoké.

8 Ez a furcsa kettősség rányomta bélyegét Baja mezőgazdaságának fejlődésére és birtokstruktúrájának mindenkori alakulására is. Az 1934-35-ös mezőgazdasági összeírás adatai alapján a földbirtokok számát tekintve három kategória részaránya kiemelkedő: az 1 hold alatti szántó nélküli, az 1 hold alatti szántós, valamint az 1-5 holdas szántóval bíró. Ez egy városi sajátosság, ami részben az 1920. évi Nagyatádi-féle földreformnak a következménye.

9 A városi nincstelenek nagy tömege igényelt földet Baján, de a felosztható terület korlátozott volta miatt a legtöbben csak egy házhelyet kaptak kerttel, így az 1 hold alatti 5 Természetesen Bajaszentistvánnal együtt. 6 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye északról nyugat felé egy nagy ívben választotta el Baját a Dunától. Ez az ív északon a Szegedi út vasúti átjárójánál kezdődött és nyugaton a sugovicai kikötőig tartott. A 180 méteres távolság a legszélsőségesebb eset, ez a város nyugati részén fordult elő. Erről lásd: FALUDI Gábor-GERGELY Ferenc, 1989/b. 326. o. 7 Uo. 329. o. 8 KISS Z. Géza, 1989. 260. o. 9 FALUDI Gábor-GERGELY Ferenc, 1989/b. 325. o.