Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA: A LÁNYOKTATÁS KEZDETEI KISKUNFÉLEGYHÁZÁN

sara."

5 1794-ben pedig az ülőalkalmatosságok hiányát kifogásolták: ,^4z oskolába járó Leányok Oskolája Székkel nintsen provideálva annyira, hogy az apro Leánkák, akik odajárnak leülhetnének"

6 1808-ban épült fel az Ó-templom mellett az új iskolaépület, ahol hamarosan megkezdte működését az algimnázium, de ide csak fiúk járhattak.

7 1817-ben határozta el a város vezetősége, hogy a fiúk régi düledező iskolája helyére a lányok számára egy két tantermes iskolát kell építeni. 1818-ban fel is épült a „lányok oskolája", a többi iskolához hasonlóan a templom közvetlen közelében. A későbbi korok gyakorlata - hogy a lányokat tanítónők oktatják - ebben az időben még nem volt általános. Az első női tanítóról 1810-ből hallunk először, mikor is a városnak „egy olly tanító asszonyrul való gondoskodás hagyatik meg, aki a varrás mesterségét is taníthassa."

8 (Ugyanebben az évben a lányok iskolájában megürült tanítói állásra csak férfiak jelentkeztek, tehát továbbra is tanítók oktatták a lányokat.) Hogy végül is alkalmazott-e a tanács már ekkor egy „tanító asszonyt", ez nem derül ki a jegyzőkönyvekből, de az első tanítónő említése óta 26 év telt el, mire a tanácsülési jegyzőkönyvekben újra „nő tanítóról" esik említés. 1836-ban a lányok oskolájában az egyik tanítói hely megüresedvén „ezúttal asszony személy alkalmaztasson, kinek egyszersmind kötelessége lesz a szokott oskolai időn túl még egy órát a leányoknak varrásbeli s efféle asszonyi munkák tanítására fordítani. Ily módon Nemesi Mária Óvári Jánosné neveztetett ki ideiglenesen a szóban forgó tanítói helyre"

9 Ekkor az állásra jelentkező hét személy közül ketten voltak nők. Nemesi Mária munkájával mind a város, mind a szülők elégedettek voltak.

10 További 15 évig ismét nincs tudomásunk másik nő tanítóról, aki Nemesi Mária mellett működött volna, bár lett volna jelentkező. 1851 októberében üresedett meg ismét egy állás a lányneveidében, s ennek betöltését kiterjesztette a tanács a „nőnemre is, amennyiben az ezt megnyerni kívánó egyéniség elegendő kiképzettséggel bír ennek betöltésére."^

1 A meghirdetett állásra négyen pályáztak - közülük hárman nők -, a tanács döntése értelmében Mihálovits Apollónia Pásztor Lászlóné „ez állomás elnyeréséért most már harmadszor folyamodván, ezennel közakarattal megválasztassék."

12 Az új tanítónő munkájával elégedett volt a város, egyéves működése után fizetését már tanítónő társa (a már 16 éve oktató Nemesi Mária) fizetéséhez igazították, és hangsúlyozták, hogy dicséretes szorgalmat fejt ki tanítói pályáján.

lj 5 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban BKMÖL) V. 10 l/a. Kiskunfélegyháza Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek (a továbbiakban BKMÖL V. 10l/a.). Protocollum 9. 506-507. o. 1799. január 16-i tanácsülés, 23. határozat. 6 BKMÖL V. 101/a. Protocollum 8. 442-443. o. 1794. május 17-i tanácsülés, 224. határozat. 7 MEZŐSI Károly, 1938. 16. o. 8 BKMÖL V. 101/a. Protocollum 10. 757. o. 1810. szeptember 18,-i tanácsülés, 164. határozat. 9 Uo. Protocollum 19. 288. o. 1836. október 4-i tanácsülés, 502. határozat. 10 A tanács határozata, mikor Nemesi Mária a rendes tanulási órákon túl a női munkákban való oktatásért s abbéli fáradságáért külön fizetést kért, így hangzott: „Minthogy a folyamodónak rendes tanítói kötelezettsége a női munkák tanításával nevezetesen megszaporodott, ennek fejében eddigi fizetése évenként 20 forinttal a városi pénztárból megjavíttatik. [...] Azon rendkívüli szorgalma a folyamodónak, melyet az oskolai szünnapokon fordítaná ezen női munkák tanítására, különösen a tehetősb szüléktől is meg fog jutalmaztatni.'''' BKMÖL V. 101/a. Protocollum 20. 152. o. 1838. augusztus 24., 354. határozat. " BKMÖL V. 142/a. Kiskunfélegyháza Város Képviselőtestületének iratai. Jegyzőkönyvek (a továbbiakban: BKMÖL V. 142/a.) 1851. október 3., 84. határozat. 12 BKMÖL V. 142/a. 1851. október 10., 90. határozat. 13 Uo. 1852. augusztus 31., 131. határozat.